|
Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Sz
Kergeti a felhőket is,
Ez már ősz a javából,
Alant sok lehullott levél,
Búcsúzik a fájától!
|
|
Sz
Nem is búcsúztál, csak szó nélkül elmentél…
Pedig voltak együtt igen szép napjaink.
Engem már az óta el is felejtettél…
|
|
Sz
A nyugalom volt mindig, mi hiányzott,
béke kellett volna, ám csatázni hívtak,
amikor a lélek csak szabad akart lenni,
gúzsba kötni valaki mindig akadt.
|
|
Sz
A folt nélküli gyapjas, szürke ég
az Adria, gyönyörű, kék szemét,
úgy födi le méltóságteljesen,
hogy ne háborodjon föl senki sem,
|
|
Sz
A búcsúzás, mindig fáj,
főleg attól, aki közel áll,
de, ha örökre elmegy,
az, a legjobban fáj!
|
|
M
Megmaradt a jónak, minden drága gyöngye,
borúltságban derű, bárcsak béke jönne!
Csillogásnak árja, tündérfények között,
Koromsötét éjnek, ragyogása eljött! |
|
Gy.
Minden nappal múlik az idő, életóra ketyeg,
Van homokórám is, abban a homok: pereg, pereg...
Már csak lassan zakatoló az életvonatom,
Az utazó homokóra... pereg monotonon. |
|
Gy.
Nem kértem, hogy szeress,
Érzéseid számomra érdemtelenek,
Ne kérd, hogy értselek,
Lényed számomra lényegtelen. |
|
Gy.
Az érzés oly ártatlan,
Mint egy újszülött kisded.
Ébred, szunnyad, nyugtalan,
Így felkavarja lelked. |
|
M
A borz bűzös szürke állat,
kellemetlen szagot áraszt.
Ez védekező eszköze, |
|
M
…Ráleltek Dunykára egy napon,
Fejszefok végzett vele…
Hová lett aranya, mit nagyon
Megszolgált szép köldöke?! |
|
Sz
Jólesik hallani, a kedves szavad
Ha néha rám is, egy-egy marad
Hisz tudom, jó rég volt az nagyon
|
|
Sz
Ajkaid őszi napsugárként
felszárítják könnyeim.
Érzem gyengeségem,
|
|
Sz
A kandalló előtt ültünk ketten,
Parazsa gyéren világított
Néma csendben....
|
|
M
Nem győztes a verseny,
mégis sok pénz a perselyben.
Nemes célra adták,
rászorulók kapták. |
|
Sz
Átmentem sokszor az országhatáron,
velem jött rám szakadt fájó magányom.
Nincsen már új cél mi vágyamat átfon,
de maradt szívem rejtekén egy álom.
|
|
M
Maró könnyet sírok belül éhgyomorra,
letepert a kór, leküldött padlóra.
Egy élet kevés volt, amíg építettem...
a kártyák tömege betemetett engem. |
|
Gy.
A virág illata és körvonala között
vannak érdekes és erős kötések,
a briliáns nem ad fényt, amíg törött
a gyémánt homályos, zavaros - vétek -. |
|
Gy.
Az egész világon keresik,
az olyant, mint ők,
angyalt emberi testben, csak
egy egyszerű nőt. |
|
Gy.
Valóságos álom, megérintett éjjel,
Holdfény sem ragyogott, gyorsan szerteszéjjel,
Szenderült kis csillag, pislákoló fénye,
ragyogott halványan, a sugármentes éjbe. |
|
Gy.
Rettegek!
Nélküled?... gondolni sem merem.
Oszd meg a búd és bánatod velem,
könnyíts lelkeden, hogy ne rettegjek. |
|
H
A lapok felelnek
és fednek,
helyettünk is lépnek.
|
|
H
Hatalmasok…
Felelősséget mikor vállaltok? |
|
H
Egyszer úgy
múlok el majd én
Mint a sárgán
ragyogó napfény |
|
M
Hálás vagyok az őszi napfénynek,
aranyszín melege simítja arcom,
hálás vagyok a hőség elmúltának,
ősz énekével magam gyógyítgatom. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 09. vasárnap, Emőd napja van. Holnap Lörinc napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|