|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
 M
Bevallom még mindég ugyanúgy szeretlek,
Ha visszajönnél megbocsájtanák neked.
Tudom az évek rég elmúltak felettünk
Talán nyugalomban élhetnénk le az életünk. |
|
 M
Elmondja százszor, de
még hallani akarod.
Mert olyan szépen cseng,
szebb lesz tőle a napod. |
|
 M
Ezért köszönt ma e világ,
szívből jön a csokor virág.
Szeressetek, tiszteljetek,
mi csak ezt kérjük tőletek! |
|
 Sz
Tudjuk és felfogjuk, körforgásban élünk,
Mégis a fontosra, soha sem figyelünk!
Pedig azt is tudjuk: átutazók vagyunk,
Földi létünk után, öröklétet kapunk!
|
|
 Sz
Ma reggel bevásárolni voltunk
itt a szomszéd kisváros boltjában,
egy egy rövid kérdés visszadobott
a gyermekkorom középpontjába.
|
|
 Sz
Álmaimban visszatérnek,
a régi szép emlékek,
ilyenkor, nem szeretek felkelni,
szeretném, még folytatni.
|
|
 Sz
Szerelmi ügyben több
a Váratlan Eset,
ház-terv s kész épület közt ez
pár százalék lehet.
|
|
 Sz
Hová tűnt már el a lágy, régi magányom?
Hol a kis szégyenem, a szegény családom?
Komplexusom volt csupán, mit ma csak hírből ismerek.
Eltűntetek belőlem régi lakóhelyek…
|
|
 M
Nekünk, nőknek dalol ma,
a meggyfa ágon burukkol.
Kedves hóvirág, értünk
bújtál, bár félig aluszol. |
|
 M
Nő vagyok, hozd a sok virágot,
lásd csak el vele az egész világot!
Vidd magaddal Józsit és Sándort is,
zsákot ráértek hozni máskor is! |
|
 Gy.
Ölembe veszem a macskát,
simogatom, dorombol hát.
Ebéd után szundikálok,
akár éjjel, álmot látok. |
|
 Gy.
Ó, te szent kereszt! Sírva vetettem el lelkemmel
égett ajkaidról az utolsó leheletet,
rajtad keresztül Istennek jelképét,
aki nékem cirógatóm, vigasztalóm lett. |
|
 Gy.
Szofiának hívták a drága nőt,
kinek szépségéért ha kellett,
sokan véres párbajra mentek. |
|
 Gy.
Tudom másról szól az örökös lélek-körforgás,
De lelkem lelked nélkül nyugalmat nem talál,
Hiszem, hogy másról szól, s nem hiába szeretlek,
Hisz te adsz erőt napról napra gyengébb szívemnek, |
|
 M
Szóval Ádámnak nem ez volt a napja,
- a kígyó az alma helyett magát adta,
és Éva mosolygott rá félszegen - |
|
 M
a halál ott van ahol az élet
láthatatlan széllel bélelt
benne van fényben sötétségben
lebeg felhők felett a kékben |
|
 Gy.
És úgy figyelek rád,
Hogy észre sem veszed,
Míg hajolok reád,
Elveszted a fejed.
|
|
 Gy.
Mások botlása
készteti őt vallani,
könyörgése szentmise,
tollakat hullajtani angyali. |
|
 M
Túl sokan élnek ma testből,
tömegeket hódítanak lesből.
De az alkalmasság azonnal elszáll, |
|
 M
Arany János magyar költő
kétszáz éve született,
szegény jobbágy családból jött,
költőfejedelem lett. |
|
 M
Hűség, egyetlen érdemem,
mi nálam Megszokott,
nála, szerinte kissé már,
szégyen szerű dolog. |
|
 M
Szívet melengető
amikor megbotlasz,
és felemel. |
|
 M
Felsóhajt a tükör fölött.
Pókhálós lett? Összetörött?
A fiókban sok-sok kép...
volt egy kislány... egyszer rég. |
|
 M
Szerény kis ibolya.
Szirmod napfény simogatja.
Dalod bülböl dúdolgatja.
Szerény kis ibolya. |
|
 M
Milyen szomorú,
milyen szomorú,
ahogy itt állsz s ahogy elgondolom
a te öregséged. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 10. hétfő,
Lörinc napja van.
Holnap Zsuzsanna napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
