|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
Az őszülő, sötétbarna lombozat
már avarként lepi el a járdát,
s nem takarja, nem bújtatja el
a kicsi, világoszöld sárkányt. |
|
 M
A tó befagy, sima tükör,
rajta napsugár tündököl.
Léket vágnak a halászok,
halak után így vadásznak. |
|
 M
Fejünk felett, gyorsan
repülnek az évek,
kezünk, lábunk reszket,
hajunk hófehér lesz. |
|
 M
Írok,írhatok én bárkinek,
annak,ki szereti verseimet
szereti, igaz gondolataimat
a repdeső szép vágyaimat |
|
 M
A mai napon a szembogárba zárul a távolság,
és itt-ott az emlékekben ismét feltűnik,
s mint két folyóvíz, mely találkozik,
ugyanazon lap tükrében egybeolvad, majd távozik.
|
|
 M
Egy dolog ismerni az utakat,
De másik már járni azokat,
Egy dolog tollat, papírt ragadni,
De másik már rímeket álmodni, |
|
 M
- Ne siess! - Szépsége megbabonáz,
gyenge száron erős az élni akarás.
Fagyokig virító apró virágszirmok,
dércsillámos, kristályos, jégbimbók. |
|
Nem is oly rég történt, zimankós hidegben,
Kisbabám sírása hangzott fel a csendben.
Nincs szebb dolog annál, mit akkor megéltem:
Egy fényes csillaggal több lett fenn az égen. |
|
 M
Hagytad, hogy szétfújjon a szél,
magjaid, ma már másoknak teremnek -
királya voltál fényes trónteremnek,
s eladtad olcsó álmokér’. |
|
 M
Síró folyó, felhős bércek,
Veletek de együtt érzek!
Lelkem, mint a tél sirálya,
Száll az ismert, kedves tájra. |
|
 Sz
Előttem a csodás világ,
mögöttem ködbevesző múlt.
Lábam most a jelenre hág.
Az én egem fölém borult.
|
|
 Sz
Pár perc a lét,
mégis mennyi csepp gyűlik tengerré,
mennyi sóhaj szállna kiáltássá,
ha válhatna mérhető valósággá?
|
|
 Sz
A jatagán
Karakán kés;
Funkciója… ölés.
Jó hozzá... ölelés...
|
|
 M
Emlék csupán a vággyal gyűrt lepel.
Vöröslő nap az égre színt kever. |
|
 M
Az ablak nyitva volt,
világított a Hold. |
|
 Sz
Megjött a Tél
tagadhatatlan,
szokatlanul hideg van,
|
|
 Sz
Anyám mély szemében annyi bú lapul,
de ő a bánatát tűri szótlanul.
Nem panaszkodik, csak néz az ég felé,
ha jő a fájdalom, s kést hasít belé.
|
|
 Sz
Fegyvert fogva
szemembe véreső csepegett.
Vállamon teher ült
ördög képében.
|
|
 Sz
Félbehagyott
Versek szegény, halkuló rebegése,
Félbehagyott
Sírás halkuló, békélt szepegése,
|
|
 Sz
Szállnak felettem az évek.
Kicsit búsan rájuk nézek.
Rabszolgasors, miben élek,
s nem tudom, még mit remélek!?
|
|
 M
Ez az élet olyan végtelenül naív,
Nap mint nap képes, szenvedni a szív,
Pedig szeretni volna jó, ha lenne kit,
De engem manapság, csak az ital boldogít, |
|
 M
Bánatukban könnyeznek a felhők
A színes levelek táncot ropnak. |
|
 M
Miért nem reagálsz normálisan? Kiszakadsz, elkötöd magad?
A zúzott port is ketté szeled...
Már sem szavakban, már sehogy sem cipelhetem egyedül a szerelem súlyát. |
|
 M
Tündökölsz fényesen
még akkor is, ha
dideregve csörren
száz meg száz levél. |
|
 M
Viharos, hideg szél
elfújta a kalapom,
letépte a fejemről,
én utánna szaladok. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 11. kedd,
Zsuzsanna napja van.
Holnap Klára napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
