|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 Sz
Ne sajnáljatok engem, jobb, ha írígyeltek,
Életemet a Sors, így rendelte el nekem!
Leküzdök minden akadályt,
Nem érdekel, hogy milyennek lát a Világ! |
|
 Sz
Bíborvörös vérgőzös ködben nem mozdul a láb,
A velődből feltörő agresszív harag túl nagy már,
Leszállt az éj elméd fölé, nem hallasz s nem látsz,
Fejedben egy gondolat maradt, pusztuljon a világ,
|
|
 Sz
Bánatos, csupasz fáról hull a néma könnycsepp.
Kacarászik a sikamlós avarban a szél
Elkergette a vadludat, gólyát, a fecskét.
Köd szitál a bágyadt erdőben. Közeleg a tél.
|
|
 Sz
Keresem a szavakat.
Szépíteni múltamat,
hogy jobb színben tűnjek fel,
s megbékéljek Lelkemmel.
|
|
 Sz
Ez is az is, az énem volt.
Életemből egy epizód,
míg elérkezett a vég.
|
|
 H
Örökre vésd be: Egy a Lét
Számodra is, és mert tiéd,
Nem kell hallgatnod senkire. |
|
 H
Én nem mehetek el innen soha-sehova,
Nekem nincs útlevelem, nincs gazdag rokonom, nincs pénzes barátom,
millió sárbaragadt paraszt a szomszédom.
ezeknek sorsa az enyém, s az is marad örökre. |
|
 H
Hogy meggyógyítsam vágyamat, más fájdalomtól kérek gyógyírt:
Egy nagy betegség egy másik ellentétessel gyógyítható.
Felejtek... Felejtésem csak veled van megtelve,
s a távollét toldalék a szerelemhez, jól tudható. |
|
 V
Kifogtam egy kis halat a vízböl
teste remegett az ijedségtöl,
szegény nem tudta mi történhetett vele,
ez lehetett az első esete. |
|
 V
Titokzatos igaz boldogság
ész és szív közös dalára száll
hegedű és csalogány egy pár,
hárfa hangja hullámzik a légen át, |
|
 V
Kemény acél
seprűvel jár
az Úton Hó, s a Szél,
meghajlik itt |
|
 Sz
E lapon, a mai napon
őszt festenék,
ha lenne polcomon
ezer, meg egy festék.
|
|
 Sz
Lenge ruhácskában illan a tündérlány
virágról virágra, méz illata hívja;
egyszer csak beborul, sötét felhő tolul,
hideg, metsző szél aranyhaját fújja.
|
|
 Sz
Miért mondod nekem,
hogy még mindig szeretsz?
Nem kell már mondanod,
mert úgysem hiszem el.
|
|
 Sz
Alkotó sarkomban ülök
Csorog rám az őszi fény
Simogat és kicsit melegít
Ellágyít,emlékekből idéz
|
|
 Sz
Valamikor nagyon régen
amikor ide kijöttem,
esténként egyedül voltam
's volt, hogy kedvem is „kilöttyent”.
|
|
 Sz
Ülök a padon, fejem kedvesem vállára hajtom
Régóta vártam ezt az idilli pillanatot.
Fölénk hajló ágak simogatnak kedvesen, lágyan
Féltőn dajkálnak, karjukból fontak nekünk ágyat.
|
|
 Sz
Huncut mosollyal búcsúztál
mikor elindultam.
Lágyan mozdult a kéz, a váll,
és én Boldog voltam.
|
|
 Sz
Százféleképpen tudok örülni neked,
Százféleképpen tudlak szeretni téged,
Száz élet is kevés volna, hogy beteljek veled,
S száz felé szakítanak néha az érzelmek,
|
|
 H
Hol élek – csúcsvilág, pazar…
Kunyhó nem az otthonom!
Itt föld az ágyam, ég takar,
Árok – a sír, a fák – a fal,
|
|
 H
rosszkor
rossz helyen |
|
 V
Főzni kezdenék, nem sejtve,
A gyújtóláng, nem gyullad be,
Kezdek ideges lenni,
Mert szerelőt kell hívni. |
|
 Sz
Éjszakai égboltra vetül képzeletem,
ahogy múlnak a percek, szinte már itt lenn
nem is létezem, csak ott, fenn...
életem egy árnyék, egy mozdulat,
|
|
 Sz
Fűszeres illat, nyári éj,
a kerti tölgy alatt, a kis padon
hallgattuk a tücsökzenét
együtt boldogan.
|
|
 Sz
Mint a legvadabb szélvész, ahogyan lezúdul a hegyről,
Mint a lovasroham Gallipolinál, mikor előtör!
Úgy nőnek az unokáim… látszik, mind összes tényekből.
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 11. kedd,
Zsuzsanna napja van.
Holnap Klára napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
