|
 Vendég: 27
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Gy.
Emlékezünk a meleg nyárra,
élünk a lassan hervadó őszben,
rettegünk a hideg téltől,
Lesz új tavasz, reménykedünk.
|
|
 V
Szomorúan nézem a fákat,
Levelei hullanak mint könnyek.
Mintha siratnák a nyarat,
Ami hamar elment. |
|
 Gy.
Hétvégén lesz esküvőnk, kimondom az igent. Gáz! A napi gondokkal mi, hogy lesz?
Tele vagyunk egymás gondjával, illünk-e? Gáz! Levegő meg tele van feszültséggel…
Szülök nagy menyegzőt terveztek, fizetik is. Gáz! Őket nem érdekli mi, hogy lesz. |
|
 Gy.
Beteg kutya vagyok,
többé nem ugatok,
farkam nem csóválom,
macskádat nem bántom. |
|
 Gy.
Harminc vagyok és életben, teljességgel elfogadom önmagamat.
Napi szinten a család mellett, ezért mindent meg is teszek,
Hogy a legjobb formában legyek, örömömre így ápoljam magamat. |
|
 H
Nagyon is megzavart, elbizonytalanodott a mai emberek világa,
Legföbbképpen pedig reményvesztett, cél nélküliek emberek, nem csak máma…
Nagyon is megzavart, elbizonytalanodott a mai emberek világa. |
|
 H
Az út alattam folyvást kanyarodik meg göröngyös is,
Láttam, vannak bombatölcsérek is, de vajon miért is?
Sorsom lenne, hogy egyenest menjek és haladjak is,
De, arra nincs út, sőt mindig úgy érzem... maradok is! |
|
 H
Szeretem a zord időket.
borus fellegeket
villámokat kisérő dörgéseket,
szakadó esőket. |
|
 Gy.
Mostanában kapcsolja át magát egy ütemben, őszre a természet!
Az meg lehet, hogy nincs is tudatában: közben meg ránk dől az enyészet…
Az ősz, jól ledobálja magáról színkavalkádos levélruháját,
Ezzel meg a télnek már átadja a kopasz, sok, ágas-bogas ágát… |
|
 H
Idős néni áll a metró megállónál,
gondolatai véget értek a halálnál.
-Mindenki elhagyott,kóborlok mint
egy kutya,aprópénz az alamizsna, |
|
 Gy.
Szemedben látszik, az emlékes egynyári-volt szín kavalkád,
Álmaim elhallnak az időben, a perceken… hallhatnád…
Szemedben látszik, az emlékes egynyári-volt szín kavalkád. |
|
 H
Örültem,hogy egymásra leltünk,
érzem, mára már barátok lettünk!
Tanultam Tőled nagyon sokat,
hogy viseljük,a rossz napokat! |
|
 H
Minden reggel vajh' egy új élet kezdet,
De még az is kérdés, ad élet estet?
Meg az, hogy vajh' mikor végzed életet? |
|
 H
Körbe nézek, hogy,
Ma kit szeressek,
De te hiába nézel,
Nem vagy az esetem, |
|
 H
A jó és párban együttélés, kemény együttműködés kérdése…
Mai társadalomban legfontosabb talán, szeretet kérdése… |
|
 H
Ha nem figyel az ember, a napok, lábujjhegyen vesznek közre,
És az ügyintézésből az ember kimarad, az mellette elhalad.
Figyelni kell, a napok, hogy múlnak és, hogy mi történik közbe |
|
 H
Emlékszel, megint sétáltunk egyet az erdei agyongyötrőt padhoz,
Én ráültem, Te meg az ölembe, ne legyen közöd a szálka karchoz…
Emlékszel, megint sétáltunk egyet az erdei agyongyötrőt padhoz. |
|
 H
Születésem óta szeretem az életet
És általában szeretem,
Hogy sok időt legyek barátok között, poharak között,
Jó bort igyak és mindent élvezzek. |
|
 H
Hirtelen sötét lett, mécses lángja kialudt,
sötétségben a gondolatom elindult.
A fény az,ami teremtette ezt az isteni világot,
ami nélkül elképzelni sem tudnám a látszatot. |
|
 H
Az idő gyújtópontja
Kihalóba,
Nyárba…
Elmúlóba! |
|
 H
A rengeteg időben és térben
Kormány nélkül, árbóc nélkül,
Körtáncot játszó csillagképek,
Halkan, szelíden ringatóznak elemükben. |
|
 M
Esküvő az élet szépsége,
Nem fittyet hányni lényegére…
Gyerekeket szültünk,
Kettévált életünk… |
|
 M
Kiiszom az élet serlegét, de amikor iszom,
A fehéres szélén
Szemeim csukottak és vak szemeimből
Keserű könnyeim csorognak. |
|
 M
De ő nem kap a falaton,
ledobom és elzavarom.
Újabb légy mászik a falon,
fogom a kést, levakarom
|
|
 M
És éljünk még,
Ezer éven át,
A lélek lát,
És nem bánt, |
|
|
|
Ma 2025. július 29. kedd,
Márta, Flóra napja van.
Holnap Judit, Xénia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
.... és sikeres holnapot:munkában,sorsba
