|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
 H
Mikor nagyokat ütnek rajtunk,
Milyen jó lenne nem ütni vissza
Se kézzel, se szóval,
Világitni a napvilággal, |
|
 H
Sohase mond, nagyon régen
Nem volt senkid az alvégen…
Sohase mond el kétszer,
De ismételd elégszer…
|
|
 Gy.
Utam lassan véget ér,
Emlékek fakultan elbújnak…
Kegyelem sincs már… |
|
 Gy.
'Halál, ne vidd el őt karomból,
Ne vidd korán el a fiut;
Soká igérte őt éltetni
Az ég... vagy álmunk is hazud?...' |
|
 H
Valamikor nem gondoltunk arra,
Életünk váltózni fog rosszabbra,
Új korszakot élünk amit nem kértünk,
Halál orgiája jár körülöttünk!! |
|
 H
Kérlek, Uram!
Adj nekem lelki békességet,
elviselni olyan helyzeteket,
amiken változtatni nem tudok. |
|
 Gy.
Fönn az égen ragyogó nap.
Csillanó tükrén a tónak,
Mint az árnyék, leng a csónak. |
|
 Gy.
Új
Élet
Közeleg.
Rügyfakadás! |
|
 Gy.
Fekete, komor árnyát
Láttam a Hortobágyon, az Égen.
Száz tornyú Köd-város előtt
Strázsált vad-kevélyen. |
|
 Gy.
Kristálygömbök, leskelődők,
Dörömbölők, beleköttök,
Csatakürtök, egyikőtök, ellenörök,
Diszkógömbök, nekidőlök… |
|
 Gy.
Mint a rejtvény, megfejthető,
nyomozni kell, tudás kellő.
Inspirál a kiváncsiság,
eredményes lehet a nyomozás, |
|
 H
Úgy éltem életem mostanig, mint fiatal bika,
ki esett tehenek közt unja magát a déli
melegben és erejét hirdetni körbe rohangat
s játéka mellé nyálából ereszt habos lobogót. |
|
 H
Mindíg kiváncsi voltam,mi rejlik a láthatárban
Egyszer elindultam,mentem,mendegéltem,
A cipőm is elkopott mire,végre megérkeztem.
Azt vettem észre,a láthatárnak nincs vége, |
|
 H
Eső verte úton nyomorultul sántikál a sorsom.
Közben meg hallom, hogy dúdol: ’éltedet hátamon hordom’!
Nem érdekli, én mit gondolok, ő az én dudorászóm… |
|
 Gy.
Akit lehet, mindenkit kibeszélnek.
Bárki jön, megy, vagy tétován megáll,
amikor boltba, vagy piacra mennek.
Körülöttük levendula illata száll.
|
|
 Gy.
S ki valamennyi közt volt legdrágább kincse,
Az a régi haza: az is elmult, nincsen.
A kiről ő zengett, a kiért ő égett:
Szép asszony, szép haza - letünt régesrégen. |
|
 H
Ha az isten ekkép szólna hozzám:
"Fiam, én neked megengedem,
Hogy ugy halj meg, mint magadnak tetszik."
Erre kérném akkor istenem: |
|
 Gy.
Faág, lehajlik
Ónos esőben. Sok jég.
Madár ének nincs.
|
|
 H
Templomba készül a menyecske,
tükörbe nézi magát büszkélkedve.
"Az az érzésem ma lesz az a nap,
jóképű legény szeme rám tapad" |
|
 H
A vándor lassan vánszorog,
fáradt lépte, gyalog halad.
nincs otthona, nincsen célja,
lába viszi, meddig bírja.
|
|
 Gy.
Ezután kemény törvényt szab
Már a komor értelem,
S mindenfelől száz dühös hab
Játszik ön kéjén velem. |
|
 Gy.
Hadd lélegezzem be hosszan, hosszan, hajad illatát, merítsem bele egész arcomat, mint szomjas ember a forrás vizébe, és mint egy illatos zsebkendőt lengessek meg a kezemmel, hogy az emlékeket a levegőbe rázzam.
Ha tudnád: Mindazt amit látok! |
|
 Gy.
Így estefelé az égi csendben, csak nyugalmat akarok,
Fent az égen, jó messze, millió szám úsznak a csillagok.
Hallgatom a zajtalanságot, hidegben-őrségben vagyok. |
|
 H
Ismertető jelünk arcunk,
rajta érzékszerveket hordunk.
Ezek színe, helye, mérete
személyünk egyedi jele.
|
|
 Gy.
Gondold: a sors mely változékony,
Király is lett koldus árva…
Más búja iránt légy fogékony,
Ajtód s szíved ne légyen zárva! |
|
|
|
Ma 2026. május 01. péntek,
A munka ünnep, Fülöp napja van.
Holnap Zsigmond napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
