|
 Vendég: 37
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Sebesült lelkem a földre zuhan,
s apró darabjait felkapja a szél,
talán elrepít hozzád is belőle,
szelíden Rád mosolyog, |
|
 V
Elfeledtem nevetni.
Vele együtt feledni.
Hittem kedves szavának,
édes csókos szájának. |
|
 V
Ringnak még arany kalászok,
vidék zengő zajú terében,ahol
várnék rád,ölébe- ölelne minket
tiszta szívvel Házsongrád. |
|
 V
Ott ahol nem zeng kürt
ébresztőt, s riadót;
géppuskának ólma
nem susog altatót, |
|
 V
Van, hogy pillanat elszalad,
Van, hogy örökre megmarad.
Vagy hagy bennünk nyomot, vagy nem,
Vagy változtat bennünk vagy sem. |
|
 M
A mindennapok szürke erdejében
valahol elveszett a szeretet,
színtelenné fakult érzések közt
önmagad is meg kéne keresned. |
|
 M
Egyre kevesebb a haja,
viszont egyre több a baja.
Szemén hártya, már alig lát,
lábát húzza, mint az igát. |
|
 M
Nehéznek tűnt akkor,lehetetlennek
a szépséges szavak mire képesek
Tudnak simogatni,lágyan becézni
ha kell,akkor pedig bocsánatot kérni |
|
 M
Kéklő csoda, picinyke lenge pompa,
olyan, mint szemed tündérragyogása. |
|
 M
Topog két lábam
Nem tudom az órát
Sem percet már rég
Csak a remény suttog nekem még |
|
 H
Minden virradat egy új nap,
Felébreszt és hátára kap,
Frissült erőkkel ellátva,
Indulhatunk, a csatába.
|
|
 H
Egy lányról álmodtam, fekete hajában,
kincset rakosgatott, egyedül-magában.
Ült csak ott, szótlanul, megcsókolta lelkem,
nyugalma és szépsége, eltöltött egészen. |
|
 H
Ne sírj, hogyha nem jövök,
csak éld az életed,
szíveden még nem törött
a kincs, nem féltheted!
|
|
 V
Ma,utolért és megérintett
a drága Tavasz
Váratlanul csak ott volt és
szemembe nevetett |
|
 M
Gyűlölet, mond mit ér,
lelkedbe ívódik és ott ég.
Gyűlölöd mert mást szeret,
téged pedig elvetett. |
|
 M
Szűz tavasz, ébredés vár ma még...élj, feszíts
óh, te szép új világ! Kékre vált fenn az ég...
Fellegek otthona már hazám.
|
|
 M
Mindenki keres valamit,.
Tárgyat, biztos támaszt
van ki társat, más kiutat,
vagy zsebében kutat. |
|
 M
Bújik már a tulipán,
a jácint, a nárcisz,
illatos lesz tőlük
a lakás, s a ház is. |
|
 M
Rád villantja és
Ezzel már győzni akar.
Ilyen az arca. |
|
 M
Aztán a látomás már csak tátongó semmi,
Mintha soha-soha nem lett volna igaz:
Kész volnék minden szívdobbanásom eladni,
Ha többé lehetnél, mint elképzelt vigasz. |
|
 M
Harmat gyöngyök ágakon ragyognak,
langyos Nap-sütéstől a földre gurulnak.
Tavaszi szél kerget habfelhőket,
bokor alján kicsi virág temeti a telet. |
|
 M
AKARTAM, KUDARCOT VALLOTTAM, |
|
 M
Éltes élet kénes alkonyán,
Rám is süss, a telem űzd, napsugár!
Fényed ugye elér hozzám, s megvár.
A testem velejéig járd csak át! |
|
 H
Házam körül a járda ki van kövezve,
S közüle a gyom nincs még kiszedve,
Mindenféle zöld növény költözött oda,
Kis és nagy repedés közt van az otthona.
|
|
 H
Olykor a távolság, múló láz
Olykor a tét, hanyagság
Olykor, a kimondott szó is hangtalan
Olykor a távol is, közel van. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 17. hétfő,
Jácint napja van.
Holnap Ilona napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
