|
 Vendég: 72
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Elszálltak a fecskék,
messze délre szálltak.
Melegebbre vágynak,
vége van a nyárnak. |
|
 V
Hidad vagyok kopott, de erős,
őrzöm minden drága lábnyomod,
vén időnk mit mélyen rám nyomott,
fapillérem repedtes, redős. |
|
 V
Két kis pajkos csillaggyerek,
Tévutakon, eltekereg,
Sodródnak az ég peremén,
Vissza-utat már nem lelvén. |
|
 V
Tisztánk kék, mint szemed zöldje
melynek mélyén ott volt minden
mi számít, mely fontos, ami nem gőg
és nem felületes talmi dolgok |
|
 V
Megpattant a szikra, szívem rejtekéből,
bús dal szállot alá, halálfélelméből.
Szerelmesen álltam, magányosan-árván,
kitaszít a létezésből, halálosan gyáván. |
|
 V
Amikor a hegyen jártam,
pontosan a fenyők alatt,
hol a kéklő eget láttam,
a jósló ősz velem haladt. |
|
 V
Minden szerelmet,
Mint minden tűzet,
Éleszteni kell.
|
|
 V
Asszony könnyeimmel öntözöm
telefonom.
Tegnap még csóközön,
ma ezt olvasom: |
|
 V
Szívemben alig pislákol a remény.
Nyugalomért imádkozom,
mást nem is kérnék.
Lelkemnek békét kínál a tél. |
|
 H
konkrét a tér s időhöz köt,
felfokozott érzékenység,
s vállalt eszközeiben költ,
|
|
 V
Hittem a fényben - Nap sugarától érik a búza…
Tudtam a titkodat én, s őrzöm a szép ragyogást -
s vágyva varázsát, tűz-heve lángért itt vagyok újra,
égve-simulva beléd - hallod e szívdobogást? |
|
 V
Végtelen magas hegy,
görgetjük a követ,
a hegyre fel. |
|
 V
Bármiről nem írhatok,
kötve kötnek metrumok.
Ekézi ritmus, üt a rím,
s mint dallá lendült hinta ring! |
|
 M
Köszönöm,hogy olvastak,olvastatok,
Köszönöm, az alkotásaimhoz hozzászóltak, hozzászóltatok, |
|
 V
Kemény fagy koccanva dalol
napfénytől csillogó jégcsapokon.
Nevető-csípős a nyárízű szél,
ahogy a Balatonról ideér. |
|
 M
Nincs előttem tér, sem idő,
Álom-varázslatom a fő,
Szürkeségből, fénybe szállok,
Talán, vissza sem találok. |
|
 V
Ne keresd az Utat!
Az Út Te magad légy!
Önmagadban kutass,
így célod megleléd! |
|
 V
Mondja a nóta: pálinka légy az enyém…
Helyes, igyunk. Egy kupicával az enyém! |
|
 V
Öledben ébredtem bíbor hajnalom.
Napsugár játszott aranyhajamon.
Illatod forró testembe olvad.
Életembe belefontad magad. |
|
 V
Becsukom szemem, szemhéjam alá
bújtatom a varázslatos lemenő Napot,
Ajkaimat kicsit szétnyitom,
zenét hallgatok, |
|
 V
Elmennék Hozzád
és ott is maradnák,
hogy ölelj, csókolj,
mint hajdanán. |
|
 V
Ó, bár a „bárcsak” nád-karcsú nyílvessző lehetne,
Tudod, hajlékony és könnyű, akár a csalfa szél
Néha hideg, néha édes csókot súgó nyelve;
És lenne hozzá egy szalmabálára festett cél,
|
|
 V
Örömmel fogadok minden változást
Mert az élet ezzel mindig gazdagít,
S a fejlődés rögös útján majd odavisz
Ahol nem találok csak egy Messiást. |
|
 V
Felettem angyalok ,
selyem szárnya suhog.
Szívemben dallamok,
halk hangja andalog. |
|
 V
A remény lángrakap, s a szívembe lobog,
forrón szeretlek, és ettől vagyok boldog.
Az ezüst fátylas Hold reszkető tóra száll,
némán beburkol a balzsamos holdsugár. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 17. hétfő,
Jácint napja van.
Holnap Ilona napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
