|
 Vendég: 63
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Új tavaszokban a rügyfakadás,
friss patakárban a vízcsobogás,
rózsakehelyben az illatanyag,
hajnali reggelek harmata vagy. |
|
 V
Súrlódva fékez -
hazaért a busz.
A szobor előtt,
álmos lámpa fénye - |
|
 V
Meséket őriz tízéves koráig a kislány,
mit anya, apa, s nagyszülők olvasnak neki,
majd jó-éjt-puszival jó éjszakát kíván,
anya, apa is szép álmokat kíván neki. |
|
 Gy
Tudom, lesz ez még jóval rosszabb is,
Autóst érinti, gyalogost is.
Várjuk, hogy a jó nagy hó leessen…
Autós, gyalogos el ne essen! |
|
 M
Itt van a Tél,
a zord, hideg,
minden olyan
fázós, rideg. |
|
 M
Jó így odabújni,
beléd burkolózni,
hogy összetartozunk,
jó mindig érezni. |
|
 M
Mégis azt mondja: Én jól vagyok…
a héten senki sem háborgatott.
Persze mi tudjuk, a múlt héten se,
még a kutya se nézett feléje. |
|
 M
Hajnaltájban elmerengek,
unokáimra gondolok
itthon többé nem lehetnek
csak külhonban boldogok? |
|
 H
Talán a tegnap halk nesze,
Talán az esték téboly szele,
A távolba néző remény e
Mely olykor taszítva lök a semmibe? |
|
 H
Egy dobozba, képzeletbeli dobozba, hogy ne kerüljön titokba, mit rakhatok.
Kéken szikrázó gondolatot, hangosat, verset csak neked, s egy bekeretezett képet.
|
|
 V
A hadtáp őrmester tíz hete, szakaszparancsnokként szolgált
Egy majorban, az Ukrajnai Proszkurovnál a Bug partján.
Meglátott egy parasztasszonyt. Barázdában poroszkált,
Lassan, egy nagyobb rongyba csavart batyuval a hátán. |
|
 V
Őrzöm, s meggyászolom átkod!
Csended lett hatalmad felettem,
néma erőddel ölelkezve lettél fontosabb
nekem, mint az Isten. |
|
 M
Ne fejezzük még be
Nem lehet még vége
Hiszen még csak elkezdtük
Amikor egymásba szerettünk. |
|
 M
Egyedül kell átvészelni
Örömöt, fájdalmat,
Bár ez utóbbi gyötörte,
Elkínzott, fogamat. |
|
 M
semmit érezve a semmin lebegni,
semmiért semmit markolni,
senkit sem bántva, csak semmit adni,
semmi létben semmiért küzdeni,
|
|
 MM
Magamra öltöm a néptáncos ruhát,
Szép Székely inget, kalapot, csizmát,
Mellényemen fénylenek a pitykék,
Büszke mind a tizenkilenc ismét. |
|
 MM
Közben, mint az igazi boldogok;
a régvolt, tétovázó ifjúságomra,
és lépteid kopogására gondolok.
|
|
 M
Ott vagyok én most egymagam,
ahol a búnak súlya van,
s amerre sápadt fény terel,
s ahová nem jössz mégsem el. |
|
 M
Szabdalt szavakat kedvessé formálni !
Boldogságot, megkeresni, megtalálni. |
|
 MM
Egymás életét összekötve,
Sok időt töltöttünk megélve
Jót és néha békét félretéve
Meg tanulva örömben élni
Örökké egymást szeretni
|
|
 M
Szerelmünk még csak apró magocska,
bolond áprilist öltök magamra.
Az idő lelassul észrevétlen,
szépséget látok szemed tükrében. |
|
 H
Mitől lettél romantikus lélek,
lehullott a betonkemény máz?
M'ért hiszed, hogy ettől minden szép lesz,
nyitod szemed, mindent másképp látsz? |
|
 H
A Lét közömbös tengerén
Egy kis tutajon
Te meg én. |
|
 H
Kezdet voltál ... és talán leszel a végzet,
mindaz, mit érzek tőled származik,
összefont borzongás-fájdalom érzet,
bárkivel is történik,de most velem áll ma itt. |
|
 V
Ki szerelmem vagy szerelmem,
Szerelmemmel tántorítalak el.
Hűségem csak tiéd,
Ki játszik szívemmel nem lesz az enyém, |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 17. hétfő,
Jácint napja van.
Holnap Ilona napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
