|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
A holdat függönnyel kizárom,
eloltva lámpa, gyertyafény,
s mint elsőéjes nászi ágyon,
gyengéden vetkőztetlek én. |
|
 H
|
|
 H
Csingilingi, csingiling,
de hideg van idekinn!
Esik a hó, fúj a szél,
három szarvas útra kél.
|
|
 H
Álmodozó Nő, vajon miért szeretlek ?
Füst és szőlőindaként csavarodsz körém,
átfogod mellem, halántékom, testem,
örök frissességgel hullámzol fölém.
|
|
 M
Elképzelni csak ők tudják,
kik életben tapasztalták,
hallottak öröm-áriát,
kék madártól mesés trillát. |
|
 M
A hideg éj engem megijeszt,
hallok valami földöntúli neszt.
A decemberi tél sírkamra hideg
A fény erőlködik, de kint reked. |
|
 H
téli napsütés alig érzékelhető sugarak
a nappali homályon némán áthatolnak
csak a szél zúg járművek tüdeje szuszog
felettünk függönyt lebbentenek az ablakok
|
|
 H
Álmomban felsírtam,
szomorú volt minden,
égetett a könnycsepp,
s könnyben fürdött szemem.
|
|
 V
Vitted magaddal szemérmes lányságod,
s itt hagytad büszke asszonyosságod.
Tagadtad a csókok csókját,
lélegzetembe loptad a pillanatok titkát, |
|
 M
Árva a szíve így egyedül
- fázik a banda, nem hegedül -
jóakaratnak itt a helye,
ráncos apóka marka tele. |
|
 M
A kertet, fehér, zuzmara lepi
mintha a hó takarta volna be.
Nagyon szép a természet,
amikor fehér minden. |
|
 M
Percre perc jött, napra nap,
szállt az idő, mint a sas.
Lassan vánszorog az élet,
szenvedésem, mint a féreg. |
|
 M
Lobbanjon el minden az örök mindenségben.
Nem érti meg az szív mit az ész súg neki,
nem kell azt szeretni ki azt nem igényli
Kár is néki könyörögni,vissza sírni, |
|
 H
Naplóm lapjai, emlékek őrzői,
számtalan sztori, megfakult képek.
Igaz baráti ölelés,
ma is a szívemben élnek. |
|
 H
A falhoz verte árnyékát a Nap,
színes, törött üvegnek tűnhet,
s ha az utcán látsz nap, mint nap,
én leszek, ki minden szilánkot összegyűjthet, |
|
 H
Nincs szerelem boldogtalan, nincsen,
még ha el is választ, akkor sincsen. |
|
 H
Köd kuporog az árokban,
Csend üli a tájat,
Ablak alatt didereg a
Decemberi bánat. |
|
 V
Tejfehér ködben
jön felém egy alak.
Még nem láttam tisztán,
de azt látom, hogy Te vagy! |
|
 V
Mondd, tudni akarod mi játszódik le a szívemben,
amikor tekinteted rám emeled?
S akarod tudni, hány könnycsepp esett lelkemre,
amióta ismerlek? |
|
 V
Szól a szív halkan,
oly' bátorítóan,
ne félj,remélj,úgy élj ! |
|
 V
Én a Duna partján ballagok,
hallom, suttognak a habok.
József Attila szobra mellett
költőnk tragikus sorsán merengek. |
|
 V
Nekem jó sorom van, hálát adok az égnek,
adnék most azoknak, kiktől elvett az élet.
Sokan védtelenek, gyengék, révetegek,
küzdeni magukért, már képtelenek. |
|
 M
Széttörnek a szavak
kezem alatt.
Hallgatagon kattog a csend. |
|
 M
Valahol a hómezőkön,
vad rideg táj ott honos.
Éltét veszti ott a vándor,
Ki nem bátor és okos. |
|
 H
Hiába igyekeztem.
Megint itt vagyok.
Hideg üveg s márvány,
fémvázas padok…
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 18. kedd,
Ilona napja van.
Holnap Huba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
