|
Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
H
Ügyfélellenes ügyfélszolgálatba botlottam,
Félretájékoztattak, ezért is kiakadtam, |
|
MM
bár elakad a grádicson a léptem,
de dalba fogok akkor is, ha éppen
az Isten hasgat pengő darabokra. |
|
MM
Várj még,
szaggat a távol,
zihál a tüdő,
egyenetlen a lélegzet. |
|
MM
Pompáját siratja az ősz,
elszáradt ágak közt
kósza szél kergetőz',
kint halkan esőz. |
|
H
Nem hall, nem lát a szerelem,
szépsége épp ez lenne,
nincs logika nyomokba’ sem,
de mégis hiszel benne.
|
|
H
Ó, te ajtó, már hányszor nyíltál,
mondd: kik lépték át küszöböd,
volt-e legkevesebb mosolyú ki tárt
karokkal jött, kinek érintését megköszönöd,
|
|
MM
s az óra ketyeg halkan,
semmibe az idő csak suhan, |
|
V
Csillag csodádban
csengő csilingel
kék-fény kabátban
kérdőn kilincsel |
|
V
Gitáromon,
húrok helyett
hajszálak vannak.
|
|
MM
A borozóban iszogatnak.
Egyre-másra koccintanak.
Ettől aztán jó kedvük lett.
Támolyogva haza mentek. |
|
MM
Fájdalom felett az ölelés,
többet ad, aranyban minden kincsnél,
csendesen lecsókolja fájdalmat,
s csak szeretet s békesség marad.
|
|
V
Kémény felett
melengeti végtagját
az éjfél. |
|
V
Sajnos, a kis madárfészkeket
a viharos szél megtépázta,
de a vén gesztenyefám odvában
évek óta menedéket találnak.
|
|
V
Gurul a gondolat,
számból potyognak a szavak.
Megesik néha, hogy nem azt mondom,
amit épp akarok. |
|
M
Lehetne még pár
szép évem,
ha páncélom levetem. |
|
M
Megkönnyebbül? Hisz' nem adta ki
legféltettebb fájó kincseit,
mégis könnyebb, mert nem az ami
őt tán' nevetségessé teszi. |
|
H
ősszel a hulló csillagot.
Télen ha a hó fehér,
tavasszal ha fúj a szél.
|
|
H
Álmok helyén hó terem,
Fagy kúszik a földeken.
|
|
H
Vallásból sok van. Isten – egy.
Ki hisz – nem ítél, válogat.
Bensődben leld meg Őt magad.
|
|
V
Mire odaérek, ereszd teli kádam;
drága két kezeddel mosd tisztára lábam,
lelkemet is mosd meg, ne kínozza bánat -
hosszú lesz az út, míg újra megtalállak. |
|
V
Pannonia egén,
vészjósló fellegek !
Szürke viharfelhők,
vannak a Kárpátok felett ! - |
|
M
Odakinn a jégcsap, sosem olvad fel,
hidegben a napfény, nem melegít fel.
Megfagy a szívemnek, utolsó értelme,
hogy eljuthat mégegyszer, a megváltó melegbe, |
|
M
De szívébe meghal,
a remény.
Dermedt, hideg lesz a lét,
élete már mit sem ér. |
|
M
Várva várt öröm szárnyal,
új értelmet hozó napja,
elrejt meséje, ágya,
mint vidámság-puha paplant. |
|
M
Szökj meg velem,
mikor a hajnal felolvad nap fényében,
s hódítón csapjunk a távol végtelenjébe. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 18. kedd, Ilona napja van. Holnap Huba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|