|
Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
H
Én is őrzöm kedves, őrzöm, amíg élek;
az ég küldte nékünk azt a szép tavaszt,
emlékek ölelnek, vágyom rájuk, s félek,
nem jöhet már vissza az a pillanat.
|
|
H
A fák kérgéhez verődik a csend ...
kergetőzve, távolodva homokká válik,
arcom a Nap felé fordítom idelent,
míg az ég kékje nyugalmat ásít. |
|
H
Könnyeimben közt, messze távol,
ordít Nélküled szűrt magányom,
ahogy meggyötör a messzeség,
ébred bennem lélekszegénység.
|
|
V
Ó, mikor fakasztottál bordádból, mint sarjat
és saját képedre formáltál Uram
vakon bíztam, hogy enyém lesz az örök élet,
a megváltás és lásd, ma mivé lett...Mivé lettem, rendült hitemben.
|
|
V
Lehet bár hideg a tél
az én szívem remél!
Reméli a kéklő eget
szép bárányfelhőket |
|
M
Úgy szeretnék fűzfa lenni,
ágaimmal földre csüngni.
Betakarni szerelmeket,
elrejteni szenvedőket. |
|
M
Egyre szemtelenebb lett az ember,
rombolja, amit én teremtettem.
Leigázza a szűz természetet,
telepít mindenféle gépeket. |
|
M
Ha kisüt a Nap,
legyen bármilyen évszak,
bevilágítja, melegíti.
lelkünket ölelgeti. |
|
M
gyűrött lapok betűitől vérzik a lélek.
Gyűlölettel, haraggal élni nem lehet,
lélekszirmok képei, mélyen sebet véstek. |
|
M
Egymás mellett hevertünk a fűben
a birsalmafa alatt, feléd fordítottam arcomat,
szemed szerettem volna látni, benne hűen
miként bukkan fel a selymes alkonyat. |
|
M
A rég feledett parázs izzani kezd,
szép kezed melegétől a láng feléled.
A bennem barangoló vágy,
nálad újra otthont talál. |
|
M
Áldott gondolatok,
Vezessetek fénybe,
Ne hagyjatok veszni,
Kínzó, csüggedésbe. |
|
H
Te, vágy heve,
eltűnt világok fényjele,
hiú remény, mely veszni hagy,
ez mind te vagy,
|
|
H
Vaksötét az éjjel, táncolnak a népek,
szeretett helyemre két tégla betéved.
Rosszat akarnak, de nem jutnak semmire,
mert eltűnteti őket, a szeretetnek tüze.
|
|
H
Rosszabbul is voltunk már,
Leszünk jobban is,
Élet-halál az idővel
Kompatibilis.
|
|
H
Sápadt földet tapodja lábam,
elszívom utolsó cigarettámat,
hamuját hintem le a porba,
füstje csípi meg, szemem fölcsapódva.
|
|
H
Soha nem láttalak olyan szépnek
mint amikor megismertelek !
Arcodat fény ragyogta körül
melegség áradt mélyen belül
|
|
H
Sötét van,nem látok fényt,
nem érzem a nap melegét.
Csak a szél fúj át a fákon,
hidegen suhan át a tájon.
|
|
H
Ó, mikor fakasztottál bordádból és saját képedre formáltál Uram
vakon bíztam, hogy enyém lesz az örök élet,
a megváltás és lásd, ma mivé lett,
mivé lettem, rendült hitemben...
|
|
H
Mikor jössz vén Mikulás,
sok-sok gyerek szívet vár!
Hozz törődőst, hozz eleget,
karjukat tárják ki neked!
|
|
H
Szomjad oltó kút vagyok,
friss forrásod, dús patak,
poharadban víz vagyok,
hűsíteni ajkadat. |
|
H
Levelemben arról írtam ,
mikor Hortobágyon jártam
Különös varázslatot láttam. |
|
H
Nézem az óra mutatóját,
lépked, lépked, siet előre,
pedig ráérne! |
|
H
Életutamat bejártam,
megbotlottam, de felálltam.
Várakoztam néhány állomáson,
ha nem jött, akire vártam,
|
|
H
Hogy mondjam el Néked, mennyire szeretlek,
Ülj most mellém, fogom már vénülő kezed,
Hajtsd keblemre fejed, ha bánatod lenne
letörlöm a könnyed, simogatlak csendbe'
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 18. kedd, Ilona napja van. Holnap Huba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|