|
Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
H
Sötét szárnyaival szemérmesen takar be a csend
A hold lámpás fénnyel kíváncsian mereng.
Felettünk apró tüzekkel nyílnak a csillagok
Szemeinkben a vágy éhesen felragyog.
|
|
M
Még készülődik kinyílni a rózsa,
Mint Nap-szikrás aszály a kerteken,
Eső híján kiszáradt rég a tócsa,
Zörgésre kész a nád a berkeken. |
|
M
s egy kődarabbal, tördelt ág hegyével,
a földre véstük szakavatott kézzel,
bár centiméterekről nem tanultunk,
a mérését már érezte az ujjunk, |
|
H
Monumentális vén folyam
Idők hátán: a Dal;
Előtte hallgatag Jövő,
Mint köd takarta fal.
|
|
MM
nézd az este félig már lenyelte a napot
némi vöröset a hegytetőn hagyott
narancsszínt öntött a tó vizébe
jössz-e velem hogy ússzunk benne
mint páros koktélcseresznye |
|
V
Úgy ragyog a borotvált pofám
Sokan nem ismernek majd rám.
Néha már én sem tudom
Vajon ki voltam egykoron. |
|
V
Ó,mily halovány, égszínű fátyol a lepled!
Bár felejthetném azt mikor épp levetted!
Mint friss eper, olvadt el ajkamon csókod íze
Kósza érzés támadt... rám zuhant, gömbbe zárt tüzed... |
|
V
Nyomok nőnek a sárban, mielőtt
a sápadt Hold sarlója felbukkan.
Mellette fénytelen csillagerdő
szomorú szemmel semmit sem láthat. |
|
H
Megfakult képen, én most csak nézem
Ő volt egy igaz barát?
Elmondta szépen, csúnyán ha kértem
elhittem minden szavát? |
|
H
Tüzes érzések, megannyi, félelem
Görcsös fájdalom, majd múlik el, s kienged
Testem lázad, a múlt érzései segítik létemet |
|
H
Nincs jóslat mi megmondaná percre,
Mikor lesz eső, égzengés, vihar,
És az égnek még mihez lesz mersze,
A sors nem vértez fel titkaival. |
|
V
Néha játszott mosoly az arcán,
Csendes ember volt az én apám,
Ifjú éltét megmarta az élet-
Összetört, a vagon vas falán.
|
|
V
A festő, állványánál áll
a kifeszített fehér vászonnál,
egyik kezében paletta
a sok szines festékkel, |
|
V
Egy furcsa érzés
kavarog bennem
-oly erős ez-
beleremeg a lelkem... |
|
V
Hullámokat fodroz a tenger
ég és víz csalókán összeér
a magány vánszorog a csenddel
a remény még ritkán útólér |
|
V
Hosszú a kávém, de az életem rövid
keserű íze felébredni segít
reggelente szürcsölgetem, ekkép létezem
a délutáni sötét után szebb az egész életem. |
|
V
A záporon át széltánc jár,
a csönd élni akarása.
Lüktet a nyár nappal
és minden éjszaka. |
|
V
Ez az együttes
már nem az ami rég volt
Elszakadt a húr. |
|
V
Lenge öltözetben
libegett a csábító lány.
Lobogó láng ölelte derekát,
sárgán-vörösen pörgött, |
|
V
Remélem, betartod az ígéreted,
hogy hozzám minden nap megtérsz.
Lázas nap elől árnyékot tőlem kérsz.. |
|
V
Elsápadt szónoklatok kavarognak benned.
Magasztos lényedet földig emelve
alázod porba elfáradt gondolataidat,
S a hullámzó világ már nem kéri álmodat. |
|
V
Tágra nyílt szemek, tágra nyílt szívek
Érezni azt, mi szép veled |
|
H
Legyél híd s alattad én a forrás,
Őrizze árnyad zuzmós partjaim,
Talpadnál török majd fel, hogy azt lásd,
Tövem moháját hogy marja a kín. |
|
H
élőktől a helyet,
ne vegyen el kedvet,
létem volt, a földön. |
|
V
Uram, adj a világnak békességet,
Bölcsességet
Az embereknek hitet, és szeretetet.
Add, hogy szeressük egymást, |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 18. kedd, Ilona napja van. Holnap Huba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|