|
 Vendég: 41
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
Fintorogva tudomásul venni, ….csak ennyi
Érzelem, szenvedély, gyönyör,
Perzselő test melege csak gyötör,
Sajgó szívem ölelésre vár, |
|
 MM
Vagyont szereztek hirtelen,
felfúvódtak, mint a lufi
Belül mind értéktelen
Figyeld majd, hogy pukkad ki! |
|
 V
És nevettél, csak nevettél
édes csókod csak az enyém.
Ezen a hajnalon, üde hajnalon
visszatért a remény. |
|
 H
Szerelmem, nézd, figyeld csak
Egy luxushajó a világ s kevély
Hullámain utazni jó, de hagyd
Még én sem nyúlok hozzá, ezért |
|
 V
Kószálunk, válni képtelen,
s nem válnak kezeink se szét.
Sötétedik. Ahogy nekem,
neked is terhes a beszéd. |
|
 V
Hideg szél borzolja az égi óceánt
A téli égbolton virraszt a csend
Kopár ágak felett fénytelen a hold
Homályosan sziporkáznak a csillagok |
|
.jpg) V
A téli némaság az égbe kong,
A súlyos hó alatt fagyott a táj,
Nyomasztó felhők közt a kósza báj,
Selymet terít az andalgó korong. |
|
 V
Kiválasztó
jó a szándék,
Ő az -
ki várt rég.
|
|
 V
Csak úgy valahogy - ámulat!
Holtan született gondolat,
nem szólalnak meg a szavak.
Némán zokogok magamnak, |
|
 V
Tó jegén ropja táncát, morcos a tél -
hó toporog és mocorog a vigéc!
Lelked hogy átmelegítsd,sikíts kicsit! |
|
 V
Csak hullanak, hullanak,
mint pehely libatollak
Hófátyolban pompázik a táj,
Csendes némaságban pihen a határ |
|
 V
Hangod bársony altján dúdorász a szél,
szerelemillatban lubickol az éj.
Gyönyörű szép dalod, vágyad küldte el,
megtépázott szívem, csendben ünnepel. |
|
 V
A betűkkel csak óvakodni mertem,
s mert Isten bízta rám az anyanyelvem,
ráterelt minden szót egy legelőre,
s csak biccentett – hogy legyek őrizője. |
|
 M
Azt hittem te más vagy,
Viszont ez nem így van.
Azt hittem a szavaid igazak,
Pedig nem így kellett volna. |
|
 V
Érzékenység, szeretet,
Eltalálta szívemet.
Kedvesség és szép szavak
Borzongat és simogat. |
|
 V
Számos rigolyáját nem lehet megszokni
Nála glédában a gatya a vasalt zokni
Így aztán Jenő végleg agglegény lett
Maga sütötte tortáján fújta el a hatvan évet |
|
 V
Egeket áttörő, hatalmas nagy hitem,
rengesse meg mennyet-földet, a végtelen szerelem.
Bimbódzó-sarjadzó, áradó szeretet,
nyissa ki szívemnek, ketrecét, ha lehet. |
|
 H
Bolygók csodája, ékessége,
tündöklő gyöngy
csillagmezők között.
|
|
 H
Szerelemem, messze vágyódsz ....
Más földekre.
De tudd:
Megismerheted az egész világot, |
|
 V
Jesszus! Mi ez a zaj?
Miért kell ez az éktelen ricsaj?
Valaki felkelt, vízért topogott,
hozzá agyamban mély lábnyomot hagyott. |
|
 V
Nem döntötte el a természet szobrásza –
stabil már a váz, de képlékeny a test –,
hogy a két kis dudort mivé is formázza:
mintázzon almát, vagy körtét, méretest. |
|
 V
Szavad rubinkő, parázsló,
pazar regéket varázsló,
kitűnő, míves-ékköves,
meséid fényes ékkövek. |
|
 V
Vidám vagyok én,
Töpszli vagyok én, |
|
 V
Kemény lett a szívem.
Őrzöm az arcomat.
Lassan már nem hiszem,
az igaz álmokat. |
|
 V
Csupa kristály
hó pehely,
jégvirág
a lég. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 19. szerda,
Huba napja van.
Holnap Alkotmány ünnep, István napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
