|
Vendég: 42
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
V
Sült krumpli sóval, zsírral estelente,
a fáradtsággal összekeveredve,
s míg sparheltünkből a parázs kilángolt,
a petróleumlámpa rávilágolt, |
|
V
Életünk végén
eltévedünk.
Nincs vonatjegyünk,
gyalog megyünk. |
|
V
Szegény ábrándos, bolyongó álom- gondolat,
Előtte megannyi ütköző, s érdekes fordulat,
Igyekszik fel, magasra, hol aranyhajú lány,
Szépen formált imát fakaszt eper ajakán. |
|
V
Szeretet melegében élni,
Hinni a csodát, mely fel- feltűnő égi varázs.
Kezedbe tartod életed
Küzdj érte, hogy te önmagad lehess. |
|
V
Fény,-árny játékot játszik velem a múlt
A csillag melyet látok lehet már kihunyt
Kitartóan, rendületlen a múltat keresem
Az elmúlt tegnapokba mereng tekintetem |
|
H
Csak azért, mert Ő nem úgy szeret, ahogyan én
Még nem jelenti azt, hogy nem szeret,
Hisz tudom a szerelem nem vásár: mennyit ér,
S csak akkor szeretlek, ha szeretsz. |
|
V
Halak vagyok,
gondokban úszom,
horgászszívre vágyom,
nékem is van álmom! |
|
V
Lehet kétkedve, vagy bízva,
Összetörten és teljes szívvel nyíltan;
Kedvvel és örömmel,
vagy vadul, foggal,tíz körömmel; |
|
V
Ha hiányzik hangom a távolban,
ha szomjasan vágyod a csókomat,
ha hozzá kell érned a vállamhoz,
ha pillám rebbenése is lázba hoz, |
|
V
Éj-fekete hajam hullámai,
mint langyos tengeri fuvallat
körbenyaldosta arcod, nyakad
izmos vállad sós ízű szerelemmel |
|
V
Mikor a lenyugvó Napkorong összecsukja tűz-lángoló szárnyait,
Mikor a csillagúton járó Hold álmodja nyíló éji álmait: |
|
V
Meseerdő közepében
sűrű bokrok rejtekében
meselények élnek,
manók meg tündérek. |
|
V
Cudar világ ez, rád kacsint mindenhol az ördög
sovány filléreid olcsó örömökre költöd
kiélt, kiégett lányok, kannás kotyvalékok
mulandó mérgek mindegyiktől hányok... |
|
V
A Napban fürösztöm arcom,
közben lehunyt szemhéjamon
figyelem a fény játékát.
|
|
V
Pilláimon szendergő, jég csipkézte álmok,
Hajnali derengés szitál, zúzmarát a fákon,
Öltözz hófehérbe, takard be a tájat,
Szűzi fehér csipkéidet horgolva a fákra. |
|
Gy
Hunyorogna jégen a fény,
tükörén tovacsúszna nap,
de a jéglepedőre hótakarót
húz vacogón a patak. |
|
Gy
Habként szállt fehér ruhád,
angyalként illet hozzád,
ahogy meglátott a világ,
szégyenkezett a valóság. |
|
H
Egy szál cigaretta az élet,
Rideg valóság, nincs idő,
Megállni, vagy újra játszani.
A jelen múlt és jövő, |
|
H
Nem felejtett el a Kedvesem,
Felköszöntött szeretettel,
Elsőnek küldte csókjait,
Igaz, csak levélbem, de jól esett! |
|
V
Álmaimban bármikor örömmel ölelhetem.
Bár mosolyát nem érinthetem.
Átélhetem vele a csodát,
A fényt, mikor érkezik hozzám. |
|
V
Bágyadtan tekint rám az este
Elalszik csendben minden fény
Hunyorog a kályha szeme
Az álom csak percnyi tünemény |
|
V
Két karod legyen; oltalom,
templomom, édes otthonom!
S perceink féltett gyöngyeit,
angyalok fűzik reggelig.
|
|
V
Sejtelmesen felsejlik, alvó csendből pattan,
májusi aranyvirág, szikrázón-nyugodtan.
Megpendül a citera, harsan a dobszó,
hajlongó ritmusban, ébredez az ivó. |
|
H
Lebegek az óceánban
hullámok nélkül csendesen
Aztán hírtelen sodor a víz
ismeretlen partok felé visz
|
|
H
Hideg fényű január
Hó-bundát növesztett,
Az udvarunk selymes, fehér
Pocakot eresztett.
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 19. szerda, Huba napja van. Holnap Alkotmány ünnep, István napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|