|
Vendég: 36
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
H
Életed regényét
ha újra írhatnád,
gondjaid, terheid
magadról leráznád,
|
|
MM
Ó, te szép, aranyszínű elérhetetlen sajtgolyó!
Minden egerek álma, érted sóvárgok én, a főegér.
Tejben-vajban bőséggel megáldott krémfolyók,
joghurt tavakban tocsogó penészes pralinék... |
|
MM
Szelíden susognak a fák
Lombtalanná vált árnyaikban
Csöndfátyol öleli lelkemet |
|
MM
Könnyek között meghatottan
olvasom a leveled
hidd el kedves, nem daloltam,
szívem téped, ne tedd ezt! |
|
MM
Arcod nap felé,
tenyered égnek,
angyalok mesélnek,
tündérek zenélnek. |
|
MM
Vajon miért rohansz te szép,
mesés gyönyört adó, hiú,
csaló reményt hozó "fiú"?
Kinek, s ma hol dalol regéd?
|
|
H
Van egy lány
Kinek,
Remeg a lelke,
Remeg a szíve. |
|
H
Múltam lezárom, utam
Folytatom tovább,
Ne hagyj el engem Uram!
Segíts, hogy eljussak Hozzád |
|
V
Külsőnk színes szépség, báli ruha rajtunk,
indulunk táncolni, tiszták és jók vagyunk.
Puhán, könnyed repülés, szépséges keringő,
a lányok csodaszépek, minden bálba illő. |
|
V
A fák kopaszon, görnyedten állnak
én is |
|
V
Karjaidba bújva megszűnik a külvilág,
Szoríts magadhoz, halljam szíved ritmusát,
Felforrósodott testünk szerelmi lázban ég,
Becézz még, érezd mit érezni szeretnél. |
|
H
Vetkőzz le vágy meztelenre,
lökődj ki magadból sóhaj,
megrágott csontként, éjszakát,
kiálts őszülő fejemre.
|
|
H
Az élet szép, ez nem hazug álom,
ha akarod, magad is látod.
Rosszat könnyű látni, sírni, zihálni,
egyszerű magunkat sajnálni, |
|
H
Tudsz-e rám úgy nézni,
hogy megint szép legyek,
mint naplementébe
mártózó vén hegyek? |
|
H
Már agg vagyok
korom kilencvennyolc
felett csoszog.
|
|
H
Sötét fellegek uralkodnak,
Csak egy halvány fény pislog.
Ahogy közeledek,
Egyre erősebb lesz.
|
|
H
Szótlanul szemedbe néztem,
S benne könnycseppet felfedezni véltem,
Tíz év ! Oly hamar elmúlt attól naptól,
Tíz éven át éltem angyali szavadból. |
|
V
Nem jöttél, pedig vártalak,
Éjjel, nappal Rág gondoltam,
Megszenvedtem szerelmedért,
A Te jéghideg szívedért! |
|
V
A gyerekkor emlékei
szívemben élnek,
ragyognak az alkonyban
szüleim szemeiben, |
|
V
Még akkor is hiszek tán,
ha már kivet e világ,
s jussom néhány szál virág, |
|
V
Mindenki félve él
Már semmit nem remél
Mindenhol ég a tél
Többet már nem él |
|
H
Szép vagy, arcod bájos,
szemed csillogása tüzet fakaszt,
mégis gyötör valami kísértő hiány;
megfelelés - önmagadnak !?
|
|
H
Most, csak halkan, idetelepszem,
Szépen Melléd ülök, s nem készülök
megtörni a csendet, így nézlek.
Szememmel magamnak igézlek. |
|
Gy
És megtörtént az elkerülhetetlen:
az ifjú ott állt bírája előtt.
Világi vádak szövevénye ellen |
|
Gy
Föld fölé hajol az ég
Arcában remeg a Rég-
S két tenyerében tartja
Belőle mi maradt még. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 19. szerda, Huba napja van. Holnap Alkotmány ünnep, István napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|