|
Vendég: 86
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
V
Leszek én, körötted a minden,
védőn átölelve,vigyázva lépted,
leszek én, ha akarod végtelen,
balzsamként örök szerelemben. |
|
MM
Terjedelmes a tér a kopár kertben.
Zsugorodna mind összébb, meleget,
Bizakodva mint a vének,
Rejtegetve a szégyent, |
|
MM
Csak ülök és ámulok,
lábadhoz ájulok.
Csak tudnám mi ez,
csak tudnám, mi lesz?
|
|
MM
A rulett olyan mint a szép asszony szeme
Elveszted az eszed, ha belé szeretsz. |
|
MM
Bár lehetnék én is olvadó viasz csupán,
ki könnyet mosolyog a szürke mára,
s mint olvadó gleccser a nap derekán
belecsörgedeznék a halál tavába. |
|
MM
Sírhalomra hullik könnyem
Nélküled oly árva lettem.
Lenézel rám a kormos égből
hangod üzen a végtelenből. |
|
MM
Vándor kinek hite az egekbe érhet,
nem adott több esélyt kegyetlen nagy végnek.
Várta párját várta, hogy játszon is majd vele,
de célját el nem érte, így került a mennybe. |
|
MM
boldog riadót ver a szívem
arcom lángol kedvesem arcán.
A madarak víg dala zeng,
hajunk szabadon liheg a szélben. |
|
MM
A haldokló nem nevetett,
kíntól mosolyra torzult az arca,
a falon függő feszületet
fehér homály lassan eltakarta.
|
|
V
Csak állok,
bámulok
Elment a vonatom
Ezt lekéstem! - mondom |
|
H
ha azok a reszketeg gyertyák és mécsek
lecsalják széles egekből a dicsőséget
mi lehet az örök világosság isten fénye
burkol minket mint forró felleg
|
|
H
Némaságba veszve, méla, bús a tél,
szíve jégbe hűtve, fagyva éldegél.
Dunna óvja őt, s ezernyi szép varázs,
csöndbe rejtve bújva, játszva tetszhalált.
|
|
H
Hogyha a szerelmünk megszakadna
fájó könnyek között búcsúznánk el
egymástól kínzó keserűséggel.
a szívünk szinte beleszakadna
|
|
H
Ma kirakok minden szemetet
Sok-sok kacatot mi mérgezett
Nem is tudom, hogy mivel kezdjem,
Azzal mihez nincs tehetségem?
|
|
H
Magányos vagy kedves, nincs ki szeressen,
nevetnél ha lenne, ki veled nevessen,
tépd le álarcodat, mutasd szívedet
kettészakadt élet újra szép lehet
|
|
V
Hisz már tudom, a szeretet vár,
Ami ott van benned is,
Várja, hogy kitárd szárnyait. |
|
V
Könnycsepp gördül, rezdül a szív,
Emlékképed előtt kegyelet ül.
Drága sírhalmodnál fejet hajtva állok,
Huszonharmadik éve mindig visszajárok, |
|
V
Honnan szakad fel ennyi fájdalom,
szívemben az örök élet lapja mesél,
végtelenbe szárnyalt nyugalom,
szemgödrömben könnycsepp útra kél. |
|
V
Lelkem húrjai pendülnek, valami dal szakad.
Valami dal szalad, édes-bús dal fakad.
Olyan nyomást érzek, olyan nyomást itt bent,
mázsás sziklaként telepszik bennem. |
|
MM
melléd ültet az urnacsend
mintha itt lennél még velem
márványlapnyi sírhideg
fáklyavilág szívemen
|
|
V
Elhunyt; elszáradtak levelek a száron,
nem maradt már semmi az elhervadt virágon.
Volt még nem olyan rég, tűzpiros bimbója,
de most csak porladt növény nincs üde színfoltja. |
|
V
Szikkadt virágszirom az arcod, színtelen, viasztövis
vérrel a máz, mosolyra ne szánd rá magad
ha megtöröl, s darabokra hullik a lélek-szilánk, |
|
V
Édesanyám sírjára,
hull a könnyem, de
ő már nem látja.
Elmondanám,
|
|
V
Mécsesek is békésen égnek,
A szél nem fujta el őket,
Drága halottainknak
Nyujtottak szép ünnepet.
|
|
V
Tovább kereslek holnap éjszaka,
várlak, jöjj hozzám haza
legyél otthonom
fénylő csillaga. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 19. szerda, Huba napja van. Holnap Alkotmány ünnep, István napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|