|
 Vendég: 30
Tag: KiberFeri
Regisztráltak: 2,226
|
|
 MM
lélegző szerelem
lobbanó gyertyalángban. |
|
 V
A fények a lángok, mint őszinte álmok
várnak az Éjre, csillagként égve,
gyulladnak százszor, égi parázsból. |
|
 V
Avar szőnyeg ölelő karja
gondosan be is takarja.
|
|
 V
Néztünk a televízióban egy kutyás filmet,
A végefelé megcsörrent Anyukám telefonja,
Megijesztett a fájdalmas és szomorú hír Minket,
Elhunyt testileg István sógorom, |
|
 V
Rózsaszín felhőben egy varázslatos ének,
hallom a hangjait az angyalok népének.
Városát a mennynek dúdolja a lélek,
égből jövő dallamok, ritkák-csodaszépek. |
|
 V
Ilyenkor Halottak napján,
Elgondolkodom azon, hogy
Az én síromon is majd sok gyertya ragyog?
Eszébe jutok-e valakinek, hogy a síromra |
|
 MM
a remény fennakadt egy kopasz ágon
csak a tölgy és a fenyő
nem vetkezik a havas tájon
csupaszsága később jön elő |
|
 MM
Az Álom nyíló rózsaszirom,
légy tövis: álmodnak köröttem,
és álmodok én is: Babilon. |
|
 H
Azt hittem te vagy a minden,
Sikerült elérned, ellenszenvet érezzek.
Gratulálok neked, elérted hát,
Levegyem a kezem rólad már.
|
|
 H
Hihetetlen, hogy mennyit küszködött
a pehelykönnyű függöny-tonnasúllyal,
először lágyan nyomta ablakom
alig hónapja sikált üvegére, |
|
 H
hosszú hőség után
hirtelen
viharos széllel érkezett
a november.
|
|
 V
Halkan fütyürészett az ablak résein át
Aztán üvöltött, hangjától zengett a ház
Erejét fitogtatta a tetőt kezdte bontani
Már vihar lettem, dicsekszik szél úrfi |
|
 H
Feneketlen sötétségben
Parányi fény vagyok,
Hiába is erőlködök,
Kijutni nem tudok,
|
|
 H
Szeretteim, sírotok
csend vigyázza,
csak a szél sír olykor ott
félve-fázva.
|
|
 H
Halottak Napjára sok-sok virág
benne egy gyönyörű üzenet
szivárványszínbe öltözött világ
jöjj vissza, töröld a könnyemet |
|
 MM
Ne féljetek, mert bennetek van az Úr,
És eljön majd értetek.
Csillogni fogtok a gonosz nemzedékben,
Ahogy az Úr újra eljön, az ég felhőjében.
|
|
 H
Egy forgószél, ha felkapna
Bárhová vihetne.
Rajtad kívül azt hiszem
Nem keresne senki sem
|
|
 H
dől az idő kicsit csálé a sírkő
még áll burjánzik s fut rajta
a borostyán kihajt még a jukka
elharangozott száraz idén már nem nő
|
|
 V
Veled van a jóban, épp ahogy a rosszban.
Legyen örömöd, netán bánatod.
A kezedet fogja, szívedet simítja. |
|
 V
Vagyok, alattad bomlottan,
Te felettem szorosan.
Ölelésem határtalan
Rajtam ujjaid markolva! |
|
 V
Az ébredés nyújtózkodó perceit
körüllengi még az álmom
s mit pillám alá kúszó napsugár
árnyképként a fénybe rajzol |
|
 V
Szememre hályogként
borul a bánat.
És tompa dal
zuhog a tájon. |
|
 V
Sírkertek lángrózsáit
koszorúba fonja
a Megtartó Szeretet. |
|
 V
Szeretlek...
most is érzem
gyengéd ölelésed.
|
|
V
Sír az őszi szél,
Hull a falevél,
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 19. szerda,
Huba napja van.
Holnap Alkotmány ünnep, István napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
