|
 Vendég: 40
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Felráz álmomból,
Ki életem ritmusát adja
talán még ad időt egy parti sakkra
mielőtt mattot adna |
|
 V
Szív és az ész harcát vívja bennem
A csatát elveszti az értelem
Tanácsot a barátok is adnak
Szívemnek senki nem parancsolhat |
|
 H
Mintha a nyár örökébe akarna belépni az ősz most;
Szép októberi est balzsamosan terül el. |
|
 H
a béke ártatlan szennye
pelenka-meleg illat
esők vizében ázik a test
formái felhők kerekdedek |
|
 H
Meghitt pillanatokért, mert fölér
mindegyik egy heves szeretkezéssel.
|
|
 V
Még ott vagy tavasz nyíló rügyében,
nyári éjszakák forró hevében,
|
|
 H
Dobolmak az esőcseppek ablakomon,
Végig folynak az üvegen, mint könny az arcomom,
Minden koppanásnál öszerezzenek,
Mert azt hiszem, Te kopogtatsz, hisz megígérted!
|
|
 MM
Harmatosak már a reggelek
őszillatú a nap és az est
színes csodákat fest az alkony
amikor az ősz érkezik halkan |
|
 M
Fáradtan állok lábamra,
Félve indulok próbára,
De a zene egyből gyógyít,
Rögtön hatalmába kerít! |
|
 M
Mondd, mitől lehet boldog újra,
tudja is talán, hogy milyen?
Hogy lép a megfelelő útra
Ámor nem találta Őt szíven! |
|
 M
Bízzál, bízz az Úrban,
a te egyetlen Drága Megváltódban,
Bízz benne, megszabadít karja,
neked mindig a legjobbat akarja, |
|
 M
Avarruhád lágy takaró - alatta őserő -
s fölötte mézillatú gyümölcsösnek helyet adsz.
- nektárt csepegtető, gyémántos-jövőt érlelő - |
|
 M
Arctalan sorsok pokrócon hevernek
az aluljáró monoton zajában
A közöny odébbáll |
|
 MM
Bűnös vagyok, gyónni menjek,
mert szeretni merek
Nem szól bennem a lelkiismeret,
de mégis a templomban térdelek |
|
 H
Kis falumat elhagyom,
Bár fáj érte a szívem,
Az Úr kísér majd utamon,
És rendben lesz majd minden.
|
|
 H
Arcom, hófehér tenyerébe temette
bőröm izzott ahogy fogta,
orrát orromhoz nyomta.
- Eszkimó csók. - mondta nevetve.
|
|
 H
Sohasem hajlunk meg a török előtt!
Tett nagy esküt Dodó, keményet.
Sohasem hajlunk meg a török előtt!
Mondták az egri hős vitézek.
|
|
 H
Nem építettem hamis tornyokat,
s a nyelvedet sem zavartam össze,
egyenes volt a szó, világos a beszéd,
hogy lelkeinket megkötözze... |
|
 V
Ingoványos talajra érkezett a lábam,
A sok gond, már nyomasztja a vállam.
Nem bírom már cipelni a nagyon sok terhet,
Az élet, és sors ennyire nem verhet! |
|
 V
most keserédes makkok évadán
amikor vadkan borzol az avarba
mily régen volt szájtáti nyár
szerelemért mentünk agyarra |
|
 V
Szenved a Földünk,
ahol élünk,
Tegyünk érte!
Fogjunk össze! |
|
 H
A bor s a rózsa csak nekünk terem
s nem annak, kinek szíve jégverem.
A kábának rejtély e kábulat,
de te megérted, barát jöjj velem |
|
 MM
Gyöngycseppek csobognak
szivárványos hegyeken,
permetharmatot szórva
virágos völgyeken. |
|
 M
Felragyogott szív-fényben egy parányi fényesség,
felsóhajt oly szerelmesen a kétely és a teljesség.
Nem találok ilyen szépet seholsem a Földön,
szívem mélyén széjjelszakad lehelletnyi öröm. |
|
 M
Ne mondd nekem, hogy nincsenek csodák!
Ne kérdezd, nem tudom ennek okát,
léteznek! |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 20. csütörtök,
Alkotmány ünnep, István napja van.
Holnap Sámuel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
