|
Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
V
Holdsarló az égen, neked integet
csillagok közt élni, óh,mily' szép lehet
beragyogja léted ontja mosolyát
hajnaltájban fénylik tőle kis szobád |
|
V
Két szomszédon van, én közöttük lakok
Az egyik a bölcs a másik a bolond |
|
V
Felhőtlen kék ég magasából
Tíz sárga tányér rám nevet,
Levéllel langyos szellő táncol,
S a színorgia – döbbenet!
|
|
V
Míg a sötét felhő
Elhalad; |
|
V
Kobaltkék felleg ásít a vidék felett,
arany-szőtte ruhában búcsúzik a nyár,
nesztelen erdők regényes sűrűjében
melódiát búgó, lágy szellő muzsikál. |
|
V
Lelkem néha messze száll a végtelenbe.
Sugarasan, körberagyogva fénnyel,
az égbolt ragyogó azúrkékjével.
Ringató érzéssel lebeg feléd, |
|
V
Valahol a légben, megérintem
a prímás ujjaiban rejlő életem,
csendülnek a poharak.
|
|

Nem tudom, hogy foltozott cipőm meddig visz még el,
És hány mérföldkőre ülök le fáradtan;
Nem tudom, hány napkeltét veszek még hátamra fel,
És hány napnyugta jár nyomomban úttalan,
|
|
H
Ha egy szerelem elmúlik,
Jön egy újabb, helyette,
Mely talán szebb lesz,
Jobb lesz mint a régi volt! |
|
H
Nem lehet szerelem, ez kevés ahhoz,
Imádat, vagy ábránd? Magam sem tudom.
Rajongás is vagy csak talán,
Elveszek néha a szavak útján.
|
|
H
A csend hatalma
hozzád emelte lényem
fényben halok meg |
|
MM
Eresz alatt fecske fészek,
Ott lakik a denevérem. |
|
V
A virágszirmok szárazra égtek
A fák is levetkőznek nemsokára
Zörgő avaron én is továbblépek
Szomorú a táj, nincs ki vigasztalja |
|
H
Álmomban kavarog szívemben egy érzés,
meglelni szerelmem oly de nagyon nehéz.
Kerestem én táncon, erdőben, és házon,
de rájöttem, hogy leginkább tévedésben változom.
|
|
MM
Sárgul már a fákon a levél,
sivít, süvölt már az őszi szél
borongós a Nap,a rét deres,
hajléktalan meleget keres. |
|
MM
Az Úr, egy angyalt küldött hozzánk,
Mintha még mindig álmodoznánk.
Lelkemet elöntötte a boldogság,
Nincs is ennél szebb, s jobb orvosság.
|
|
V
Vagyok!
Mert, nélkülem nem létezel! |
|
V
Holdba fagy a nesz,
néma rohanás,
sose volt, sose lesz
csobbanás. |
|
V
Hívnálak,de nem tudom ki vagy.
Mennék én érted,de nem tudok,
mert megköt a félelem. |
|
V
Közeledik az ősz,
A természet szép ruhát ölt,
Színesek a levelek,
A parkban lenni kellemes. |
|
H
Emberlelkek sorakoznak,
Készülődve várakoznak,
Világra jönnek a Földre,
Szüleiknek örömére.
|
|
Gy
Gondolkozz a gyermeked fejével
hiszen Ő még ötéves, s kicsi,
láss mindent, mert nem eléggé éber
akkor sem, ha ő már azt hiszi |
|
V
Elsétálgatunk az őszi korzón, elnézelődünk,
Leülünk egy padra, nézzük a fákról pergő
Faleveleket, melyek oly finom szinekben
Táncolnak az enyhe őszi szellőben a parkban.
|
|
V
Te ki felette állsz bánatnak,
hozz békét megnyugvást hazánknak.
Tekints le ránk, halld meg szavunkat,
neked sírjuk most bánatunkat.
|
|
V
Szemembe mosolyogva rugdosott az élet
De bőkezűen adhat akár harminc évet
Ép az elmém, tudok még számolni
Hajam égnek áll, mennyi az az annyi? |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 20. csütörtök, Alkotmány ünnep, István napja van. Holnap Sámuel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|