|
 Vendég: 46
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
 M
Az én anyukám,ha le akarom írni
Nyurga füst, mi elillan a tájon
Mégis tavasszal megáll s nékem lepihen
Lilán illatozó orgonákon |
|
 H
Ha elmész,fájni fog az emlék,
amikben nagyon boldoggá tettél.
Nézz vissza,csak egy pillanatra,
könnyeimben evezhetsz vissza. |
|
 M
Álmomban látlak még, anyám;
fátyolos ködben szállsz felém,
lebegsz a kéklő ég taván,
s megállsz egy felhő szegletén. |
|
 M
Igaz szívvel ha tudsz szeretni,
Jöhetsz velem kéz-kézbe térve,
Csöpp szeretetért én tengernyi
Szeretetet adok cserébe. |
|
 M
A hullám nyugtatott: „Búsulnunk kár is volna”, –
És hab-fosztott magát a partba vágta be;
A sápadt holdsarló mosolygott, s hideg csókja
A könnyem gyöngyökké így fagyasztotta le. |
|
 M
Miután meg lett akaratod;
miért is hallgatsz el te balga? |
|
 M
várja fenn az égi fény
halhatatlan
szellemi lény..
voltam - én. |
|
 H
Tisztaszoba mélyén leány előtt vászon,
Azon öltött minták: kereszt, rengeteg.
Embereket rajzol, holtakat tisztáson,
Piros virág ékít halott kebleket. |
|
 M
Túl a dombokon van Esztergom városa,
Ahol székel a híres kupoláju bazilika !
Ahová hívők gyülekezve mennek oda. |
|
 M
Szeretnék el, messze a jövőbe
Futni veled, hogy akkor is győzve
Még szeressük egymást; |
|
 H
Búcsú régi társaktól,
Búcsú a tanároktól,
Búcsú az iskolától! |
|
 H
Most képtelen lennék egy kurta szóra,
Szabálytalan a szívverésem is;
Az óra eljött, kocsi felpakolva,
S az út a honból végleg messze visz... |
|
 M
Kályha mellett üldögélek,
Csak mesélek, csak regélek.
Mese, mese… hoppá, ide!
S ölembe ül kis Évike. |
|
 M
Ahogy öregedtem, felismerésem kitisztult,
A hajóm meg csak folyton újabb hullámnak indult.
Ahogy öregedtem, felismerésem kitisztult. |
|
 M
Harmat csillog a rózsa-levelen,
Bánat fekszik az én bús lelkemen,
Te tudod csak édes jó istenem,
Éjjel-nappal, hogy én mért könyezem. |
|
 M
Vén anyóka kuporog öreg házban,
Beszélgetne, nincs kivel,férje elment,
Két évtizeddel,megszokta az egyedüllétet, |
|
 M
Napok megszámlálva, minden véget
ér majd, mi életet édesített;
Mit akarok még elalvás előtt,
ifjúkor rózsákkal ékesített! |
|
 M
Száraz levelek rúgva emelkednek, Marci arcába csapnak,
Ez bizonyítja neki, még a halálba menők se szerették…
Száraz levelek rúgva emelkednek, Marci arcába csapnak. |
|
 M
S így órákig elálldogálok
És órákig gyönyörködöm:
Mert mások kedvének sugara
Át- áttör a setét ködön |
|
 M
Az oktatás volt életem értelme,
verseim is ennek tükörképe,
apai örökségem fénye. |
|
 M
Fűszeres est. Sápad a fény.
Köd úszik a réten át.
Domboldalon lejt a sövény,
Ott fehérlett fel ruhád. |
|
 M
Mása leány árva szegény,
Az élete nagyon rossz,
Nem vétkezik, mégis szidja
Mostohája, a gonosz. |
|
 M
Földünk beteg,
mi pusztítjuk el, emberek.
Kivágjuk a lombos fákat,
kövekkel borítjuk a füves tájat, |
|
 M
hegedülnek,szépen muzsikálnak,
húzzák a nótámat annak a kislánynak.
Ki nem hallja,s talán nem is akarja
és ez az én szivem szomorú fájdalma. |
|
 M
Az se háborítsa álmod,
Mikor önmagad bírálod:
Mit mulasztál? Mit tevél? |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 02. vasárnap,
Lehel napja van.
Holnap Hermina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
