|
Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Sas a madarak királya,
széttárt szárnyán messze szállva
rázuhan a zsákmányára. |
|
M
Ősszel bizalom
Veszett, mint üres magány.
Rézkakas forog. |
|
M
Mióta eltemettek itt,
Azóta bús fiad.
Nincs a faluban senki most,
Ki néki csókot ad; |
|
M
Jót kacarászik, majd a földre lehull,
még mielőtt a zord, csipkés tél befut.
Nézd, már bánatos, néma, deres, fájó,
avart sző az ősz, úgy, mint pók a hálót. |
|
M
S születtek vágygyal telt melódiák,
Forrók, de tiszták, mint a kócsag szárnya
Legbensőbb rejtett énemet kitárva,
Miként kibontja kelyhét a virág. |
|
M
A furfangos Odüsszeusz
Senkinek nevezte magát,
így vezette félre Polyfémoszt,
az őket fogva tartó óriást. |
|
M
Aranyló színed fényt ragyogva
vigasztal, s mintha átkarolna,
lágy szirom hullik vén kezemre,
s reményt lopsz szürke életembe. |
|
M
Üdvözöllek, nyáréjszaka,
mely harmatos réten nyugszik!
Köszöntelek, csillagpompa,
mely játszva az égen úszik! |
|
M
A bűvész apró csodákat mutat,
ügyes trükökkel bűvöl, mulattat.
Van ötlete, ügyessége,
megfelelő szövege. |
|
M
szívünkbe véstük drága léted,
hiánytól kong az érce érted,
s harangja megnyugvást keresve,
teérted szól majd minden este… |
|
M
Uram, adsz még erőt, hogy
Éljek, vagy lemorzsol enyészet?
Még verset írnék… |
|
M
A képzelet csak gondolat,
a valóság égi mása
vágyainknak hódolat,
képekbe rakása. |
|
M
Azok a kedves dőreségek
Nem árnyalták be képedet,
És bronzba öntött dicsőséget
Sugároz fenn büszkén fejed. |
|
M
Körülveszik. Ő maga is még gyermek,
Most rázta le az iskola porát;
Kinek pajzánul ölébe sietnek
Nem tanítónő, -- inkább jó barát. |
|
M
Gyakran volt az ég sötét felettem,
megbotlottam, többször elestem,
csalódtam, ám sok mindent kibír a szív,
a lélek, ha el is hagyták, vár, visszahív. |
|
H
Mint gyermek a folyóparton,
egy gondolat volt a pajzsom,
ha virágot dobok bele,
a tengerig úszik vele. |
|
H
Párkapcsolatban, ha a szeretet belül gyűlöletté válik,
Akkor a szívbe-lélekbe markolóan fog hatni.
Az a fél, aki akaratlanul is, de áldozattá válik,
Tehetetlen, |
|
H
vízben, földön lehet állni,
levegőből le kell szállni.
Szükség van kapaszkodókra,
gyökérre, lábakra, szárnyra, |
|
M
A mese: elbeszélés,
képzelet szülte történés.
Szereplői csodalények,
manók, törpék, szép tündérek, |
|
M
Ezeréves létünk ünnepélyén,
Az örömnek víg zaja között
Ismét eljött a gyásznap, amelyen
Kossuth apánk sírba költözött. |
|
M
Mért mentél el?
Hova mentél el?
Lenéztél,
Letértél. |
|
M
Ne ugass! Ne ugass, kölyök, többet!
Az a régi dal máig kísért…
Lelkem májusát fölébresztetted,
Csókoljam meg a pofád ezért? |
|
H
Szomorú időben találkoztunk,
Tele esővel és sárral,
Hiszékenyen kezeinket fogtuk
Haza felé menve, házaink felé, vággyal. |
|
M
Ökörnyál úszik a levegőben,
belerepül a pici őszi légy,
enyészet-illat száll a fák alatt. |
|
M
Ki megöregedett, azt töltse el a hosszú élet öröme,
Ki megöregedett, annak is még (talán...) lehet sok öröme…
Ki megöregedett, azt töltse el a hosszú élet öröme. |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 06. szerda, Berta napja van. Holnap Ibolya napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|