|
 Vendég: 29
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 H
Te voltál az, aki vigaszt nyújtott nekem,
Te voltál, aki visszaadta az életem.
Fájó lelkemet te vigasztaltad,
Örültem, hogy hozzád simulhattam.
|
|
 MM
vasalt éveid folyvást simítom
mondd hogy nem várlak hiába
levetnélek magamról de nappalomból
átgyűrődsz az éjszakámba
|
|
 MM
Nap-szítta szőkében ég a tarló
elhagyott barázdában néma szó |
|
 V
Tegnap is, úgy mint ma
Ment a szódás telt üvegeivel,
Pár fillérért fel a dombon, le a dombon, mindenhova
Estére visszatért és mindenkinek köszönt a sapkáját meglóbálva.
|
|
 MM
Lángoló nyári napsugár
villog a fény a lombon át
csipke-árnyak rezegnek
a patakparti fényözönben |
|
 MM
felforr és sistereg az elő-fa nedve
fonnyad a lombja mindhiába
dobjál kandallótestet a fahasábra |
|
 V
Skálázik elmémben
s dalolgat az élet
most bohém ódát,
s sztepptáncot jár |
|
 V
Mondd szűz barackvirág,
mért vagy oly szomorú,
- ne hidd azt, hogy örök a ború -
mi rágja szívedet, mondd mi bánt?
|
|
 V
Hozzád szólok Istenem, mutasd meg a kedvesem.
jöjjön hozzám magányosan, szépségesen, kedvesen.
Álmodozom magányosan várok reá lelkesen,
de nem jön senki, s magányomba elmerülök rendesen! |
|
 H
Őrt állnak az égen hunyorgó csillagok,
hideg, sötét éjben, kerek Hold ránk ragyog.
|
|
 V
Megalkottam magam,
szobortam
Patina alatt
hideg fém |
|
 V
Gyémántfényű ezüst tollad vedd elő,
írd le gyorsan azt, hogy milyen szerető,
átkarol ha bajban vagy és simogat?
Fedd fel nyíltan évtizedes titkodat!
|
|
 V
Nyissad ki a szemedet,
S tárjad ki a szívedet.
Nyiss szíveden ablakot,
Hogy legyen mindig jó napod. |
|
 MM
szemed szürkéjéből felém szállt egy sóhaj
válaszként szememben újra izzott a Nap. |
|
 V
Mikor kezdi éltét egy pici kis virágszál
még nem is sejti, hogy mi minden, mi rá vár,
kibontja kis szirmát, mosolyog a világra
mosolyra derítve mindazt, aki látta. |
|
 V
Felhőfodrok között csönd honol,
dallam szárnyal a magasból,
a kertben rózsák álmodoznak,
holdfény simogatja szirmaikat
|
|
 H
Mikor a szíved muzsikál,
s dalokba önti szép szavát,
ezernyi kis rigó fütyül,
elűzve gyászos éjszakát.
|
|
 H
Sötét éjben, éjsötét csendben,
Merre a fent, hol is vagy te lent?
Ketyegő idő, görbült a tér!
S rögzül a szürrealista kép.
|
|
 H
Csalódtam az emberekben,
sok közöttük a hazug és hűtlen
sokakban már szeretet sincsen |
|
 V
Ne menj el az égre kérlek,
itt a helyed kedvesem
mi lesz velem, ha nem féltesz
nem ülsz már itt mellettem
|
|
 V
Nyári eső mossa el
Mind, ami avítt; |
|
 V
Az én szeretett gyermekeim
Amelyben örömem telik,
Akikből az erőmet merítem,
S terheimet velem együtt cipelik. |
|
 MM
Ott a félhomályban,
otthonra találtam.
Tekintetem körberajzolta
arcod vonalát,
|
|
 V
Ma hozzád jövök a jól tudott úton,
Jaj, bocsásd meg bűnömet s a rosszat belőlem,
Nálad az élet, hol pezseg a másodpercmutató,
S édes mosolyodat a borban jól érzem. |
|
 V
Verdeső bordáimban szirmot bont,
S nem félek többé elveszett-árván,
Messze száll bú és bánat, baj és gond,
S marad Ő: szeretve szeretett szivárvány. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 20. csütörtök,
Alkotmány ünnep, István napja van.
Holnap Sámuel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
