|
 Vendég: 29
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Belebotlottam a múltba
Hol emlékek állnak sorba.
A csenddé lett minden,
A sok régi kincsem. |
|
 V
Volt- e már szívedben fájdalom?
Ha nem, hát akkor, majd megtudod,
Mit érzek én, már olyan rég, |
|
 Gy
Mélyen mordul az ég
halk sóhajú szél kél
s égzengést görgetve
fekete felhőt vet
azúrkék egemre. |
|
 H
Tombol a fárasztó idő,
Szakadt az eső,
Csökken az erő,
|
|
 MM
„Szeretlek”- súgtam neki halkan,
ott voltam vele örömben, bajban, |
|
 MM
Amerre jár a kert sivár.
A fájdalom szorítja szívemet
kezemben érzem hideg kezed. |
|
 MM
Tört kenyerem egyre fogy, s semmi nem vár,
Hazudom,senkim nincsen, egyedül vagyok.
Kiürült lelkem kopottan sivár,
S makulátlan tükröm őrzi ujjlenyomatom
|
|
 Gy
Amikor jől esik,
Kedvem kerekedik,
Attől nő a vetés,
De elázok ismét. |
|
 Gy
Az égre nézve végre álmodozhatok,
az este hűs nyugalma szórja kincseit,
a bú, s a bánat elkerül ma nincsen itt,
ragyogva sejtető a fény mi áthatott. |
|
 Gy
De szeretnék boldog lenni,
Felhők felett utazgatni;
Lágy paplanán ugrándozni,
S takaróját simogatni. |
|
 Gy
Hajnalban ébredt napfény még melegít,
monoton, az utcákat rovom révületben,
cikázó szavakban gondolattér tágít,
múlt idők homályát kelleti szememben.
|
|
 H
Szeretni kellene meg tanulni!
Önszeretetünkről lemondani!
Másért tudjunk áldozatot hozni!
Akkor biztos, nem fogunk elbukni! |
|
 V
Bágyadt holdfény fakó képet fest a tájra
Csak a pillanat marad a folyton változásban |
|
 V
Ha bánat ér, én veled könnyezem,
észrevétlenül.
Állj fel! Nyújtom feléd segítő kezem,
sután, esetlenül. |
|
 V
Gyönyörű arcodon szikrázott a könny,
angyali arcodon megmaradt az öröm.
Szívünkben hatalmas fájdalmat hagytál,
elmentél úgy, hogy búcsúzni se tudtál. |
|
 V
Ülök az ablaknál,
Lágy szellő fújdogál,
Csendes és kihalt az utca,
Néha egy autó elsuhan. |
|
 H
A szülinap fontos dátum
- nem számít, hogy hanyadik,
csak az számít, hogy köszöntő
mindig számos akadik!
|
|
 H
Mesét regél az éj nekünk,
egekbe hívja álmodat,
ezernyi csillag átölel,
valóra váltva vágyadat.
|
|
 H
A vágy otthonra lelt bennem.
Megvetette ágyát
s nem mozdul egy tapodtat sem. |
|
 H
Nem tudom, hogy mikor, hogyan vagy hol,
Nem tudom, majd lélegzek-e még,
De egyszer, valahogy és valahol,
Hol összeér a föld és az ég;
|
|
 H
ha beborít emlékek lebegése
mely ritkán hull a földre
mint esőző felhő
|
|
 H
Állsz egy faágon,
fejszéddel csapkodsz. |
|
 H
Tavaly még írtad a gyönyörű verseket,
váltottunk számlálhatatlan üzenetet.
Barátság bimbója nyiladozni kezdett,
forró nyári napon ittam a versedet!
|
|
 H
Az élet lángja
még szívemben lobog,
s az ébredő Nap,
még fényt hoz és reményt. |
|
 Gy
Csendes a táj,
a zaj is elül
itt legbelül
nem csendesül
Kiálts ha fáj! |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 20. csütörtök,
Alkotmány ünnep, István napja van.
Holnap Sámuel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
