|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Amikor szerelmünk elszakad,
a szívünk szinte beleszakad
és könnyek között búcsúzunk el
egymástól bús keserűséggel.
|
|
 V
Végtelen,érzelmek
Tengerébe én,elveszek
Fájdalmat,mind megérzek,
Árnyékomtól is már félek (én félek) |
|
 V
Ha arc nélkül festenék
kifordított képet,
nem keverném össze,
de lopnám a színeket |
|
 V
Őszinte és pártatlan ő
fognod kell a kis kezét,
kicsi lelke vágyakat sző
ismételgesd a nevét! |
|
 V
Csak jönnek,
Zümmögnek,
Megcsipnek,
Menekülnék, |
|
 V
Balgán süketen,kábán!Ne hidd azt,
hiszem mindig,minden hazug szavad
olykor rájövök, hol ejtettek át. |
|
 V
Fogjad a sík három pontját,
egy papírra betereld,
tollad szárát biztosan tartsd,
és a tintát jól kezeld!
|
|
 V
Kulcsot kovácsolok az Idő Tengelyén.
Kerekek boltíve alatt vásznakkal vont
Alkonyszobámban szárnyakat festek körém,
S míg a szivárványszínek hada szirmot bont, |
|
 V
A gyermekek szépek,
kedvesek, szeretetteljesek.
Mosolyuk nyíló virág,
ártatlan, illatos ár. |
|
 M
Ez után kaptatok fel a magaslatra,
Hol áll csonkolt gerincű agg templom fala.
Mellette szerényen fogódzik a tájba,
Premontrei rend, kolostor maradványa. |
|
 M
Mindig felálltam, mindig...
de, egyszer egy délután,
elpattant a húr, |
|
 M
Nagyon fájt sokáig nekem,
Most már nem is reménykedem,
Ha eljössz talán, mindent elhiszek,
És plátói szerelmünk újra szép lesz! |
|
 M
Magyar létbe,
magyar reményt !
Adjon,...
számunkra egy esélyt ! |
|
 M
Ne tartsd magadban túl sokáig, ne időzz,
Sírd ki gyötrő bánatod mielőbb.
Nézz fel, meséld el a fénylő csillagoknak,
Ők majd csendesen végighallgatnak. |
|
 V
Pajkos, szeleburdi szellő, hajamat borzolja
gomolygó felhőcskék habbá duzzadnak
Égi úton hirtelen feltűnik nagy zsivajjal
mintha menekülne suhog egy madárraj |
|
 V
Forrásodból, tintatartó,
bőven igyanak a tollak,
kik időnként, mint kitartó
vándorok, zarándokolnak. |
|
 V
Szivárványszín palotába viszlek én
hogyha végleg elhagyott a szép remény,
ne csüggedj, a hajnalt hozom el neked
áhítattal csókolom a lelkedet!
|
|
 V
Kiszáradt tómedrek, viznek nyoma sehol,
mégis pereg egy kis könnycsepp izzadt arcomról.
Sírok és izzadok a kiszáradt tó partján,
nem jön ide hozzám senki sohasem talán... |
|
 V
Mennyi minden másképp lett volna,
Ha hagytatok volna élni is az életben.
De szívem rozsdái felemésztettek. |
|
 V
S amíg mosolyod magába ölel
glóriát von fejünk fölé
a felragyogó végtelen. |
|
 MM
végül párába süllyed a kert,
eltévedt cseppek futnak a leveleken,
harmónia zeng a természetben |
|
 MM
Nincs beleszólásom, nincsenek emlékeim,
csak azok a rémes álmaim.
Mikor múlik már el végre,
és hagy el engem örökre? |
|
 MM
élj a jelennek,a mának
ne törődj azzal
mi történt tegnap
|
|
 Gy
a kreativitás -
emberi adottság,
alapja a gondolkodás,
ügyes manualitás, |
|
 Gy
Mondd, mit ér a csók,
Amit nem Te adsz? |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 20. csütörtök,
Alkotmány ünnep, István napja van.
Holnap Sámuel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
