|
 Vendég: 48
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
 M
Te csodálod lányka koszorúmat --
S ládd, ez a koszorú sem enyém:
Igen, én azt ennyugalmam árán,
Fájdalmadtól csak kölcsön vevém. |
|
 M
Mondd, mit érlel a sorsa,
aki a hegyről lejövet
elvéti a soros lépést,
elszakítja a kötelet. |
|
 M
Ők tudták minden elveszett,
büszkeségükböl nem engedtek,
halál torkába mentek. |
|
 M
Az impulzus vásárlás magatartás, amikor a vevő, benyomása alapján dönt.
Ezért a szolgáltatók, kereskedők mindent meg is tesznek, totál becsapás szintjéig.
Az ócska árut is nagyon szépen becsomagolják és az eszetlen vevő máris dönt. |
|
 M
Kitartóan ösztönöz motivál és hajt,...
rendületlenül akarva hogy elérd célodat
Mert te vagy most a kulcs a megoldás a tét,
a remény csillaga a magyarság egén! |
|
 M
Kizöldült az erdő, mező, lepkék táncra kéltek,
menyegzőre készülődtek, Ámor jött a délceg.
Rózsás kedvű kamasz tavaszt üde zápor könnyez,
világ sóhajt: - szép az élet!- s nyelt egy örömkönnyet. |
|
 M
Még álmodnám, hogy a mosoly őszinte görbület,
csillogó szempárból pedig, imádat fénye szikrázik,
nem vagyok múlt, se nem egy kopott őskövület,
hogy az érzelem tűzmadara, örömében cikázik. |
|
 H
Jó lenne veled ülni Tina,
Nekem régi erdei padra…
Melegedne szívem,
Virágozna lelkem. |
|
 H
Elköszönt a zord hideg, már vége van a télnek:
jövőre majd visszavárlak, addig szállj a széllel!
Elbúcsúzott szótlanul, nem mondta, hogy: ég áldjon!-
emlékemben őrzöm őt, s majd ismét visszavárom. |
|
 M
A tűzfolyót lobogó lángok szítják
És szertartást nem olvasnak,
Hogy lecsendesítsék az üstnek zubogó tartalmát
Addig, még ki nem fizetik a meggörbültségnek kétszeresen az árát. |
|
 M
Éj van. Csönd mindenütt.
Patak épphogy csacsog.
A hold fénye ezüst,
Mindent körülragyog. |
|
 M
Dermed a völgy sárba, fagyba,
megvan minden álma halva.
Mozdulatlan és sután
állnak szerte barna szálfák, |
|
 M
Macskáknak fogadó,
itt a vacsora nagyon jó!
egér-pároló,
nyelvet nyalogató, |
|
 H
Ne sértsd meg azt, akit szeretsz!
Egy durva szó elég,
Hogy elborítsd, hogy gyászba ejtsd
Szerelme szép egét!... |
|
 H
Kis cselédányba szerettem,
talán csak bájai tetszettek nekem.
Nem tudtam betelni testével,
csókoltam nagy éhséggel. |
|
 H
Létem során állandóan, élet-pofonilag súlyos veszélyeztetettségben éltem,
Kaptam is bőven és rendben, le nem késett, pedig Isten látja lelkem… ezektől féltem…
Létem során állandóan, élet-pofonilag súlyos veszélyeztetettségben éltem. |
|
 H
Kandikáló hóvirágnak rigó füttyög szépet,
Jön a tavasz hamarosan, s vége lesz a télnek.
Harmat könnyét Nap szárítja, felkelti a magvat,
előbúvó sok virágtól lesz a pázsit tarka. |
|
 H
Ahogy öregszem,
futnak az évek,
szeretteim búcsú nélkül elutaznak,
vissza se néznek. |
|
 M
Oh! ha földeríthetné újra,
Ha szivem még remélni tudna,
A rég álmodott boldogság is,
Visszatérne szivembe újra. |
|
 M
A játszótér melletti árnyas padon,
Elvájkálgatok volton, a múltunkon.
Közben meg csak Tégedet várlak, mert Te vagy a jövőm,
Hiányzol, itt lehetnél már… mikor jössz, érdeklődőm? |
|
 M
Fiatalok voltunk és bohók,
az élettől tanultuk a sok tudnivalót.
Vidám boldogság volt az életünk |
|
 M
Fekete köpenyben
Száz varju a havon,
Készül a nagy fényes
Varju-lakodalom. |
|
 H
Mintha életem kínokra lenne ítélve;
Bú, baj együtt az utamnak keresztbe tett;
Mintha örömtől megválnom örökre kéne,
Keblem bánattól, sebektől gyötörtetett. |
|
 H
Megsirattál!
Ezért bosszút állok rajtad.
Beleraklak a lábasba
Többé ki nem mászol ki onnan.
|
|
 M
Fölécsapok. Töröm a szárnyát.
Hess, hess. Óh, vidám hajnalok
Madara, mit akarsz te tőlem?
Meghalok, meghalok. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 02. vasárnap,
Lehel napja van.
Holnap Hermina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
