|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 M
A pletyka vonalán kerítőket kerüld, ha jót akarsz,
Mert a pletyka maga a mocskolódás. Nem szükségeled…
A pletykázók nem tisztelnek, Te azért tekintélyt akarsz? |
|
 M
Láttál-e tündöklő, fényes -csigaházat ?
Kebelén a gyöngyház büszke pánczélt alkot,
De füledhez tartva, valami mély bánat
Lassú, de örökös, halk zenéjét hallod. |
|
 H
Tudom, anélkül, hogy érteném, a szentháromságra
És Évára életemet helyezem
Úgy, ahogyan hiszem teljes mélységével,
Azt a szívet, amelyet már nem látok: |
|
 H
Öregen, már nincs nekünk madárdalos hajnalfény,
De az öregséget megélni, terhelőn kemény…
Öregen, már nincs nekünk madárdalos hajnalfény. |
|
 M
Tagadjuk vagy hisszük,
mindegy nekünk,
Hit, remény, Szeretet
légy velünk! |
|
 M
sokat sejtető, reményt keltő
napot, holdat elrejtő
horizonton settenkedő. |
|
 M
Megint kén' találkozási pont,
Mindketten ott lennénk, nekem pont…
Nem zavargatnálak,
Némán imádnálak. |
|
:format(jpeg):mode_rgb():quality(40)/discogs-images/A-2373754-1322689216.png.jpg) M
Semmi vágyam, semmi kedvem
A borostyánkoszorúhoz!
Magyarország szép leányi,
Szőlővessző-koszorúval |
|
 M
Lelkemnek tiszta lángjai,
Ha én már pihenőre szálltam:
Fogtok-e ti ragyogni majd?
Túlélitek-e hamvadásom? |
|
 M
Óhajoddal ne nyúzz engem,
Nem izgatnak óhajok.
Mivel költőnek születtem,
Költőmódra csókolok. |
|
 M
Koccintsunk a barátságra,
sokat igyunk a világra
részegedve megengedve
a gondokat elfeledve |
|
 M
Szeme könnycseppel tündököl, oly boldog...
lágy szellő ringatta, szelíd szőke
folyó öntözte, mit kezében tartott...
áldást hoz majd egy emberöltőre, |
|
 M
Egy esti szél
forrón csókolja az eget napnyugtakor
és a vérpiros rúzsok árnyalatai kitevődnek az arcra.
Fűben heverészve, fogaimmal fűszálakat szaggatok
|
|
 M
Koldus jön erre, csoszogva, az avart szétrúgja,
Mi meg úgy marad, abban ottmarad a lábnyoma.
Mindezt bentről ablakon át látom az utolsó napsugarakban, |
|
 M
Vízparton hevertem,
gondolataimat kergettem,
megfejteni az érthetetlent. |
|
 M
Idegen voltál sóvárgó szivemnek,
Melletted szomorún haladtam el,
Nem sejtve titkait e drága mennynek,
Mely üdvével csak értem esdekel. |
|
 V
A tükörből figyelt egy gyenge test
Jól kivehető bordázott billentyűzettel,
A szíve is billentyűzetét nyomta mélyen
Dúdolt és nézett- de kíváncsivá tett-.
|
|
 V
Ősjellemében a magyarnak
Legfénylőbb gyöngy a becsület;
Nincs birtok, mihez így tapadna
A földön és a föld felett.
|
|
 M
Nem okoztál sok bánatot,
sem magadnak, sem másoknak.
Hallgattál a józan észre,
ez volt tetteid mértéke. |
|
 M
Kérek egy randevút Asszonyság!
Ott ébredhetne, kis csókosság.
Koccintnánk’ kávéval,
Frisses lélekhúrral… |
|
 M
az öregasszony átcsoszog magában,
és világesemények össztüzében
a keskeny úton lassan lépeget,
kezében régi, rossz, lapos szatyorral, |
|
 M
Beérett a kalász, delel a Nap,
őröl a malom és pereg a mag.
Vidám zene zeng, míg tücsök dalol,
az izzadt embert is jókedv karol. |
|
 V
Gyere cseréljünk mi szívet-
Költség nélkül,
Hogy lássam én is neked jó volt?
És te is lásd, hogy nekem milyen volt...
|
|
 V
Arany kalitkában lakom,
kilátás minden oldalon,
nem vagyok rab, de
annak érzem magamat. |
|
 H
Vállunkon évek terhe ül,
létedben létem elmerül,
szelíden csókot ád a szád,
érzem a bőröd illatát, |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 09. szombat,
Emőd napja van.
Holnap Lörinc napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
.... és sikeres holnapot:munkában,sorsba
