|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
 M
Elcsaltalak téged a búvóhelyemre,ahol
gyönyörködhettünk szerelmünkben.
kandallóban égett a tűz,lángjai fénylettek
testeden,azon a felejthetetlen estelen ! |
|
 M
Ködös reggelben
Köd majd’ hegyet is fedi.
Köd ül völgyekben. |
|
 M
Utánam huhog a Jövő,
a Múlt, Jelen, a sok kereszt,
s az árnyak kara zúgni kezd:
ez ő,ez ő,ez ő!- |
|
 H
Rozsdáll az ősz, s a fák alatt,
borongós kedvű szél matat,
keresi tán a nyár nyomát,
lomhatag szárnnyal száll tovább.
|
|
 M
A szeretet bennünk él,
S örök lánggal ég. |
|
 M
És csókollak... és akarlak,
Lángokban égek és szenvedek,
Későig átfog a vágy, mert
Szeretlek, ahogyan csak én tudlak.
|
|
 M
Eltűnt a kosárfonás
a fűzfán fütyülő rézangyalát... |
|
 M
Rég elmúlt az élet, rég nincsen semmi vidámság
Itt fájdalmat szül az örök kilátástalanság…
Senki sem örül… ez maga a méltánytalanság.
|
|
 M
Vonaglottunk bízón, nagyon,
Hős estén és hideg hajnalon.
Pállott harctér szegény testünk
S jaj, örömre hiába lestünk. |
|
 H
Tisztának lenni, fényes és nagyszerű,
Sár nélkül az úton, sosem volt egyszerű. |
|
 H
Ezernyi mécses ég ma itt,
szívemben mélyen él a hit,
hogy van talán még folytatás,
hogy nem csalás a szép varázs, |
|
 H
Könnyben fuldoklik
A szél és nagyon süvít.
Emlék ül, kövön… |
|
 H
Ezerkilencszázhatvanegyben
Október huszonnyolcadikán,
tánc az alsóvárosi körben
szombat este hét óra után. |
|
 H
Hatalmas kert ez,tele kőtáblákkal,
sokféle külömböző mondókákkal.
Itt nyugszanak fiatalok,vének kik az
élet szinpadán eljátszották szerepüket. |
|
 H
A halál belépő az alvilágba,
isteni színjáték , játszma.
A holtak lelke helyjegyes,
illetékes angyal helyedre vezet. |
|
 M
Fogamzástól elmúlásig tart az életünk,
Eme két határ között lelünk
lehetőségeket: |
|
 M
Egykoron fényesen csillogott erős, kemény vértezete,
hölgyekhez szóló míves szavainak, gyöngy volt ékezete,
hatalmas és jó szív, becsület, tisztesség mi volt erénye,
szavai megnyugvást, békét hozó, lelkének fehér volt fénye. |
|
 M
Te, meg én itt a sírodnál, hiába álmodunk,
Halál közbe szólt, ő lett a mi közös fátyolunk…
Együtt, mi már sehová… soha el nem szárnyalunk… |
|
 M
És csodálod: hogy midőn szeretlek,
Boldogabbá tesz csak a bilincs:
Rendkivüli, tiszta szerelemnek
Semmi nyűge, semmi könye nincs. |
|
 M
Egyszercsak elérkeztem egy
hosszú alagúthoz ahol a fény
olyan káprázatos vólt, |
|
 M
És elhagyám a nyájas kis falucska
Nádasfedelű, fehér házait;
Sugár jegenyék zúgása kisért ki,
Midőn vágyam a nagy világba vitt. |
|
 H
Mi is a félelem?
Minden embernek mást jelent.
Van aki a magasságtól fél,
Van aki a bezártságtól |
|
 M
Gyönyörű látvány,ahol mindenki
itt lesz majd idő múltán.
Így lettünk teremtve az idő kiszabva
minden egyes életre. |
|
 M
Fények nélkül nincsen árnyék,
árnyék nélkül nincsen fény.
Sötétben a fény világít,
ellentétek, együttlétek. |
|
 M
Szó nélkül elment az alávaló,
De emléket hagyott nekem,
Még aznap kihalásztam,
Szőke és vékony göndör hajszálait, a csirkepaprikásból! |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 02. vasárnap,
Lehel napja van.
Holnap Hermina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
