|
Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Csillárok, tükrök fénye mind
Kristályvarázzsá olvadt össze,
S a legyezők illatfelhője
Langy báli szellőként kering. |
|
M
Látod milyen szomorú az árvuló levél?
A víztükörben merengve, álmosan henyél.
Egy kósza napsugár féltőn megcirógatja,
mosolyogva nézi, ahogy lábát lógatja. |
|
M
Pénzük nem volt, ez a szó nagy erőben, és tőlük sokat követelt.
A család szétválasztotta őket...
A lány kolostorba ment, még a fiú meghibbant,
|
|
M
Hullámok felett gondolatom andalít, dallamként szárnyal,
parázsló napnyugta után este, nyugalom szigetén várlak.
Feltörő vágyam, nagyon erős, szeretet -lélekérzés simogat,
lágyan áttetsző tengerhabokban csobbannék veled titokban. |
|
M
Én is szerettem, mint minden fiatal,
Sok lányt az életemben,
Mindnyájan kék szalagokra hagytak írva
Örök szavakat: Ne feledjél el.
|
|
M
Fűszeres illat kavarog, az orrunk facsarja,
fahéj ízű, forró teát kanalunk kavarja.
Lassan kortyoljuk, közben átkarol a boldogság,
hallani a vadul kalapáló szívdobogást. |
|
M
Provokálták, prostituálták,
pribékek pokolra pofozták.
Posztumusz prófétának
improvizálták, |
|
M
Mint, akik az élet sorát elhagyták,
És a nedves cellájukban,
Nemtörődömséggel élve temetve lesznek,
Én is eltemetem magamat egy mély meztelen gondolatban ... |
|
M
Napfénynél kedvvel néztelek,
Míg madárdal szólt fennen,
S az ajkad, orcád fényeket
Gyújtott rózsás színekben. |
|
M
Tegnap elköszönt, már a múlté,
zárjuk be az emlékkönyvünkbe.
Szilveszter van, közel az éjfél,
mit szeretnénk, tegyük sorrendbe. |
|
M
Meglátjuk és megszeretjük,
hangját hallva megismerjük,
akár zene is lehetne,
nőhet szívünk gerjedelme. |
|
H
Úgy tűnik, hogy a tengernek habjából született
Csillogó kőszobra.
Ligetek közepén, álmodozóan,
Amikor a szél áthaladt, a virágoktól volt csókolva. |
|
H
A szent Antal ott Páduában
sűrűn egyedül volt a szobájában,
fénykoszorújánál olvasott
sokat egész éjszaka ott volt. |
|
M
Kívánom szerelmed, Ciluska!
Légy már a párom, állandóra!
Együtt nyaralhatnánk,
Ott együtt alhatnánk… |
|
M
Szép a viruló természet,
a virággal illatozó kikelet,
a napfényben ragyogó kék ég,
a zöld selyemfűvel simuló rét. |
|
M
Csendfűszálon perreg a lepke
Bábját ő már rég levetette
Társát várja éjji sötétben
Szívvel lenni a röpködésben |
|
M
Immár ránk borult az est,
karácsonyfa csodás,
csak fogjuk egymás kezét,
és hittel álmodánk. |
|
M
Emberben nincs szeretet?!
Emberiség, modernség, kütyük.
Embertelen lét. |
|
M
Az akkor volt! — Közömbösen
Az ifjú ennyit mond csupán.
Az akkor volt! — egy nyári est,
Mikor szerelmét megtudám. |
|
M
Ha kitekint az éjszakába,
Gondol-e arra nagysád,
Miért nyávognak oly veszettül
A háztetőn a macskák? |
|
M
Csiszolgassuk tiszta szívvel,
jósággal és szeretettel.
Fényük soha ne fakuljon,
örökké szívünkben lakjon. |
|
M
Az életórám ketyeg, én csak hallgatom a csöndjét,
Szívem néha összeszorul, de nem lelem a fékjét…
Fáj a jelenem és fáj a múltam is,
Másra nem is gondolok, erre csakis. |
|
M
Volt egyszer, hol nem volt
messze hazájától egy kis szabó,
makacs gyerek volt ő,
de ma már csak egy vén öregapó. |
|
M
Mennyi szerelemre voltál képes!
Jusson eszedbe a főiskolai évek, és
Mint nemes ritka költő, inkább
A kockázatok lobogója legyen bennem heves. |
|
M
Látom a külsejét,
érzem illatát,
csókja ízét, zamatát. |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 17. vasárnap, Jácint napja van. Holnap Ilona napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|