|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 N
Zenél bennem szemednek kékje…
- Mikor veszed már magad észre!
|
|
 N
Adott egy világot a szavaknak,
a szerelmi gyönyörre perceket,
szépséget, nemes napfényt, sugarat,
nappalt és álmokat éj közepett.
|
|
 Gy
felhőbe vagy lepedődbe burkol
szike tárja fel minden volt bajunk
hogy kidobott az élet szeretőnk megunt
kikötünk mint aki kötelet hurkol |
|
 MM
Locsolja magát,
simogatja kezével,
száradni kifekszik
a bodza alatt. |
|
 MM
Zokogó ködben mint tétova gyermek,
remények, vágyak egyszerre vesztek.
Kongó üresség visszhangja zengett
csikorgó léptekkel vitték a csendet.
|
|
 MM
Új álmoknak éjszakája;
Lelkünk égig érő fája,
Ragyogó a koronája,
|
|
 Gy
Csók vagyok édes szájon
Akarom, hozzám vágyjon
Ki csókol éppen szájon,
Akarom télen, nyáron. |
|
 N
Halljam zengő lágy zenédet,
csukott szemmel nézlek Téged,
nem nyitom ki, amíg hallak,
lágy paplannal betakarlak... |
|
 N
Ha rest a festék,
szürkék az esték,
új ecset kéne -
egy jobb szándék. |
|
 N
Nézz csillagod jégtükrére,
s láttasd meg szíved mosolyát.
Ha nem találsz az ütemére
reménységgel zokogd át, |
|
 V
Elérkezett az a perc, mikor szíved új dallamra lelt,
Kitárul előtted a világ, boldogság érzése hatja át
lelkedet, megtaláltad önmagadat, evezel tovább
reménykedve, a kikötőben szerelemre találsz. |
|
 M
Karácsonyra várva
Mondjunk egy szent imát
Fakadjunk most zengő dalra
Hogy így áldjuk az ég Urát
|
|
 MM
Lelkem megenyhül, testembe visszarepül.
Félelmem megkövül, énem újra örül.
- Fényt hagyok örökül.
|
|
 MM
Ne félj!
Engedd, hogy tested átjárja a fény,
egy érzés, mely valaha benned élt
|
|
 MM
Gyere már, ahogy csak lehet,
Szükségem van Rád, hogy szeress!
Meleg szívedre, erős karodra, hogy ölelhess!
Mindig azt mondtad, hogy nevess és szeress,
|
|
 M
A bánat, mint megannyi fekete lepel, elfed minden csillagot,
S az utamat, mely a boldogság felé vezet, nem látom.
Hallom még a kinti világ élettel teli zajait,
De tompa agyam ebből már nem tud felfogni semmit. |
|
 M
Nesztelen borong az éj és sötétek az ablakok
,ébren valószínű már csak én magam,egyedül vagyok.
|
|
 M
Ezerkilencszázötvenhétnek őszén szüleim akaratára,
A varsolci lelkész Fejér Zoltán megkeresztelt.
|
|
 MM
... s ahogy a létgömb mélyébe néztem,
láttam benne serényen munkálkodott,
tajtékot merített az óceánból,
fényt gyújtott a lelkekbe, csillagot,
vízcseppet s a földanya szülte port,
|
|
 N
Sejtelmes kép,
melyben
arcodat látom,
megannyi szerelmes sóhaj,
mára csak édes álom.
|
|
 M
Két gyönyörű csillag
kialudt ma reggel,
elszállt a fénnyel,
vártak-e ott téged. |
|
 M
Szőke szikla szélén
Szalad szurtos szőlő
|
|
 M
Magasságnak fényes mennyezetén
madarak tolla firkál az égre, -
lelkemnek felröppent tükörképe:
mélységtől elrugaszkodott remény.
|
|
 M
Fénylő tűz ég szemeidben
fáklyát gyújt a sötét éjben
Az égre nézek és látom azt
a Hold óvja álmaidat |
|
 N
Meghívlak egy italra
Mit szoktál itt inni?
Csak két felest most
Két litert meg a padon.
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd,
Lajos, Patrícia napja van.
Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
