|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
Nemsokára itt leszel velem, itthon, ha
Otthonod megleled és meleg fészkedben
Boldogan élhetsz , jössz és vissza sem nézel!
Szerelmes karjaimban vigaszt találsz szerelmem!
|
|
 M
Elszórtam a magom,
de most még a tél jön.
Áradás, jég, hó, köd,
Hideg lesz a földön.
|
|
 Cs
Valami mindig hiányzik,
hiányzik forró ajkad csókja,
tested melege,ölelő karod,
de mindig valami közbejön. |
|
 N
Az élőlények mind élni akarnak,
a fagy elmúltával
sorra előbújnak. |
|
 Cs
A jövő még fájó titok
elrejti előlem fénylő arcát
A fátylat fellebbenteni csak Te tudnád
ha velem a mindenség álmát álmodnád. |
|
 Cs
Ahová esik az egyik, ott a földből forrás szökik,
Melyben a Végtelen lakozik,
S ennek a végtelennek tükrén egy új világ születik,
|
|
 Cs
táncba hívlak hajnaltájban,
repülj velem, mint a fényév,
győzz le engem, mert szeretném, |
|
 Cs
Van fogad, mit összeszoríthatsz a kíntól;
kit erőssé edzett az út, az harcol a legtovább,
s ki eddig hallgatott, talán most csak ő szól,
görnyedt háttal bár, de feláll,
|
|
 Cs
Álmomban megjelensz.
Karoddal megölelsz.
Szemeddel igézel.
Testeddel igézel. |
|
 Cs
házaim és hazáim vannak
egytől-egyig romosak bár
ritkán léptem át a határokat
|
|
 Cs
Üres vagyok, mint egy mély gödör,
amiből kihányták a földet.
Szívemen a beletörődés kerubja ül
és legbelülre rög kerül,
|
|
 Cs
Szegény anyó, azt még megérti,
nem lesz már néki több tavasz.
Az őszi nap bár felderíti,
de abban sincs oly sok vigasz. |
|
 H
Valami egyre közeleg;
Egyre gyűlnek
Seregelnek
A vízözön-fellegek.
|
|
 N
Róma az örök város; érzed a régmúlt idők illatát is légkörében…
S gondolataidba mélyedve lehunyod szemed… itt kik éltek?
Miként éltek, s merre lehetnek? S még számtalanszor visszatérnél,
Ezért pénzérmével kötöd magad ide: a Trevi kút egyszer még visszaígér…
|
|
 N
Íme az Ember! - ki legyőzte önmagát...
Ördögnek adta ócska szellemét,
tűzbe dobta kitépett szárnyait,
és mély kútba elhamvadt álmait...
|
|
 N
Kezedre mindig,
csókodra vágyom,
titok percekre -
túl minden álmon. |
|
 M
Már nincs türelmem,
Hogy minden pillanatot átlépjek...
- Mintha csak egy pillanat létezne ! -, |
|
 M
Napsugár szikra
csillan íriszed mélyén.
|
|
 MM
A szeret nélküli beton-dzsungelban?
Nem tudom, nem tudom, tényleg nem tudom.
De az tudom, hogy egy életem egy halálom,
A remény örökre a pajtásom.
|
|
 N
Érzem ajka ízét
Benne élet vízét.
Ég a gyertya égjen,
Mint csillag az égen.
|
|
 H
Jártál-e valaha régi temetőben,
ahol ó sírhantra szomorúfűz borul?
Vártad-e az alkonyt, amikor az égen
örökmécseseknek csillagsora kigyúl?
|
|
 H
Erdő szélen kicsi tó
Vize kék és rikító
Tó partját nád uralja
A tavat béka lakja |
|
 N
Szemem rímeken araszol.
Amíg az ősznek lelke sírt,
Lent, a Marosnál, valahol
Barátom színes verset írt.
|
|
 N
Uralkodjék újra
sugárzó szeretet,
betlehemi csillag
áldd meg a szívünket. |
|
 N
A látványtól összeesett
Mikor a falba verte fejét.
Ezért szerencsés volt a kimenet,
Utólag semmire sem emlékezett. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd,
Lajos, Patrícia napja van.
Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
