|
Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
M
Amikor, csizmám a lábamra veszem,
Székely kalapom fejemre felteszem,
S, mellényem feszít mellemen,
- egy más Világba lépek, muzsikaszóra, -
|
|
M
Néha röpülni volna jó,
suhogva, mint a hintaló,
mikor a sárga hold kerek,
és örül, mint egy kisgyerek. |
|
M
Kihunynak a fények,a színpad sötétbe borul.
Egyedül marad, a játék most csak neki szól.
|
|
H
egyre csak egyre vágyni, s akárki
beléd tarolhat, s te élve érzed,
miként fogy lassan a meggajdult élet?
|
|
M
Örvénylő fátyol-habodban
Forró ajkad pecsétként zárul
A pillanat ívén kagylóként kitárul |
|
M
Mert én feltétel nélkül szeretlek,
s általam kegyelem éled,
a Te lelkedért haltam keresztet,
vagyok az Út, Igazság, Élet. |
|
M
Ha majd jön a reggel,
s minden gyermek felkel,
épüljön a hóból,
háromgömb hóember. |
|
H
papír csörög a markomban
kitépett oldalú naplóm van
megadtam magamnak a kétes esélyt
hogy felejtsek mit az élet mesélt
|
|
H
Szememből hulló könny lassan folyóvá árad arcomon
hisz egyre nehezebb a súly rab láncomon
A bánat, a magány csapdájába estem
kiutat nem találtam hiába kerestem.
|
|
Sz
képzeletemben maradnak
még etetni való fehér madarak
vagy színes tollú szoknyák
miket egy élet karja fog át |
|
Sz
Hiányom elvész mikor átölelsz éjjel,
szerelmes szavakat suttoghatsz a széllel.
Szavak simítják a lelked
téged szeretlek: |
|
Sz
Testem közhely, lelkem
A vádakra többé nem felel:
,,Jégkirálynő, arcod maszk,
Akarlak, te elrohansz, |
|
Sz
A nap ránk, boldogokra buzgón mosolyog.
De, nicsak! Nézd! Erdő mögül szelek jönnek,
A hegyek mögül sötétes felhők nőnek,
Az égből ébredezve vihar sompolyog. |
|
Sz
Csókolgattam addig míg az eső elült,
Vállát átkarolva kísértem őt haza,
A fáradt Óriás Gulács mögé merült,
S előbújt a Göncöl hét fényes csillaga. |
|
Sz
Az erdő tapasztalja létét,
késő zöld torony kiált,
fényűző palota mélyén,
énekel s táncol a driád. |
|
H
Sírnak az emlékek,
potyognak könnyei,
a múlt felfője, rám szakad. |
|
M
Ébredj, Holle anyó,
találd meg jó szolgád,
ki majd ablakodból
jól kirázza dunyhád. |
|
M
Atyám én azóta csak egyszer vétkeztem,
Nemtom, legközelebb mikor jövök el,
Jól van fiam, mondj el harminc „Miatyánk”-ot,
Nem nagy baj, ha most még kétszer vétkezel. |
|
M
A hajnalt elpislogta már az ég,
s én még úgy álmodnék veled,
de mint olcsó játékfilmben a kép,
arcod e korai fénnyel elpereg.
|
|
I
Elöttem egy csillag megy az égen,
Megszületett a fény a sötétségben. |
|
M
Békesség vár odafenn, felviszlek fénybe,
Kinyílik az Átjáró; gyere, bátran lépj be!
Feltárul a mindenség, határtalan égbolt,
Kisgyerekként mosolyogsz, akármilyen rég volt! |
|
M
Villan a hatalmas égbolti szikra,
robbanó morajlás a válasz:
éjbe olvad égiek titka. |
|
M
S míg a Kisded újra születik Betlehemben,
méhedben új élet mozdul,
új élet ámul rá a Végtelenre. |
|
M
Puha takarót borít az est
A fák végtelen kalapjára
|
|
M
az idő megy, s megjön ismét,
ami van, mind régi s mind új,
jó és rossz közt nincs különbség,
látszatok után ne indulj, |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 26. szerda, Izsó napja van. Holnap Gáspár napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|