|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 H
Jó hosszú volt idén a nyár,
Sokszor túlzott hőséggel,
A napimádók tábora,
Kapott napfényt bőséggel. |
|
 M
Levél nélkül
még jobban fázik,
testében csak a mókus tanyázik. |
|
 H
Az élet ország útja
Lehetne a folyója.
Élet göröngyös útja,
Néha az élet kútja.
|
|
 A
A boldogság, a szerelem dallama
ez a dal, - lallala.
Mesés tiszta ligetek.
Boldogító fenyvesek. |
|
 A
S alig látszik már a hajó,
Tenger partján csak két szem, mellén keze,
Figyel, méri a fehérben úszó láthatárt,
Szeme pislog könnyesen, a távolodást hullámokon keresve. |
|
 A
Hát ki lennék én szemedben?
Egy senki, ki még a levegőt sem érdemli?
Egy nyomorult koldus, ki a szeretetért ölni tudna?
Minek látsz engem, mondd? |
|
 A
...lennék szélben az árnyék,
hogy játszva érintselek arcodon... |
|
 H
Mikor a szeretet megfájdul
Egy könnycsepp kicsordul
Szem gödréből előbukik most
Arcra só tócsát ont
|
|
 M
A csend nem lehet válasz, tudom
De a vita már fáraszt, unom. |
|
 M
Vágyteli álmom te töltöd be,
vigyázok rád és az istenek,
gyertyám csonkja fénnyel szór körbe. |
|
 M
Egy ősi találmány a nyakkendő.
Elegánsan, ahogy az úrhoz illik.
|
|
 A
A vágy s mi vágyad kiváltja, nem más,
mint jó és rossz, mint boldogság s a gyász,
mint fennkölt s hitvány, mit a gyenge, gyarló
elvesz abból, mi tiszta és maradandó. |
|
 M
Elkéstem s lekéstem életem,
csak az álom mi maradt énnekem.
A hangod mely mindíg oly távoli,
s az idő míg újra hallom, messze, de pokoli.
|
|
 M
Ötödik emeleten, szobám ablakából
látom, a zápor szürke fátyol Párizs felett;
fakó függönybe vonja a házak tetejét.
|
|
 M
Kitépett ajkon remeg egy halom elkopott égi szó-lopott
Laktatató csendes arzénnal kevert "bájitaltató"-lakoma
Ének zsenge prűd hangján megpengett egy kotta-toppan
Keresve talált bálvány ki nevét sokáig titkolta-eljött... |
|
 M
törékeny spirálban
sok-sok csepp egymásba folyik
kövérek és aprók, növők és fogyók |
|
 A
Ha nem érek haza sohamár
Csak fekszem némán
Gondtalan arcom mosolyra görbűl
S odaát már nem leszek egyedül... |
|
 M
Görcsös kínban tartja szívem a rettegés,
félek elveszítem, mi sosem volt enyém,
Sündörgő árnyak tapogatják ki a rést,
hol féltékenység nyújtja csápját felém. |
|
 M
Szeretnék örökké az álmaimban élni,
nem pedig a valóság viharától félni,
öröm Nap ragyogna a zord felhőkön át,
könny-gyöngye mosná le a világ fájdalmát. |
|
 M
Gé, dé, é, á – csak négy húr,
gyanta egy kevés,
a vonón lószőr egy pászma.
|
|
 A
Tükröt tartok a világnak,
Mert ott mindenkit imádnak.
Mindenkinek van egy párja,
Aki mindig gondol rája.
|
|
 A
Múlás ködében, mely lelkünkből árad,
Átkarolhatatlan vágyak szétfoszlanak, szállnak,
S a reménynek sugarát megtalálod a kék csalódásban,
Vergődve lelkemben, hol lelki furdalás van. |
|
 M
Halott fákban perceg a szú, erdő csendjében zizzennek a falevelek,
Ösvényen tarka szőnyegek, talpam alatt nyögnek, amikor lépkedek.
A kökénygolyóbisok sötétkéken tűnnek elő, madárbegyek örvendeznek,
S, a harkályok még most is kopácsolnak, odvas fa doktorává lesznek. |
|
 H
Ne bánd, ha válni kell, ha nincsen
Vigasz és a korai kínt sem,
Fékezd meg lázas szívedet,
Egyszer majd magad neveted,
|
|
 H
Az élet egy dal, napfény,
kis varázs
Tovatűnő árnyék
semmi más.
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 26. szerda,
Izsó napja van.
Holnap Gáspár napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
