|
Vendég: 30
Tag: gubacsi
Regisztráltak: 2,226
|
|
M
Meri vagy nem meri?
Ezt kérdezte a Teri. |
|
H
Már amikor indul felém,
szaporábban ver szívem.
Ha megállna, s megfordulna,
nem élném túl, azt hiszem.
|
|
M
Cserje és lomb mit rejt,
némaságra int a látvány,
meztelen test,
kérkedve járkál. |
|
M
S ha mélyen alszol ágyadban
Ruhád nélkül lágyan,
Én akkor is rád gondolok
Mert örökké szeretlek. |
|
M
„Bajban vagy” – dobban egyre bennem.
Angyaloddá kellene lennem?
Hiszen, nem kérted –
a mentés merénylet…. |
|
M
Kinézek az ablakon az esőbe,
A számtalan esőcsepp pöttyözte üvegre,
A jelen talán olyan, mint az eső,
Csendes, szemerkélő,
|
|
M
Csalóka ez a bús, komor halál.
Színesebb mint egy téli karnevál.
Művész se tud tán szebbet festeni,
e színkavalkád csodás, isteni. |
|
M
Hó alatti zokogás a dalom,
Megfagy a könny az arcomon.
Szép ez a jégveréses szem:
- Ez a fene nagy szerelem.
|
|
M
Repes a szívem,
ha tavasz jön,
ha a napfény
a vízen tündököl, |
|
M
Ha már sírok nem hiába
Nem vágyok én soha másra.
Egyet akar szívem, lelkem,
Hogy benned mind kettőt leljem. |
|
M
Egyre szegényebben,
egyre árvábban...
Hazafelé vezet egy út:
"Megbántam!" |
|
A
Marad a batyu...battyogok is bele batyalogva...
Hátamon...egy halott Vénusz mellszobra....
Marad...az ének...csak ne légy becsavarodva!
Elképzelt , érlelt álmok....szevasz Casanova.... |
|
A
Meg jött Bornemissza,
Csak a konyakot issza.
Vele jött Larissza,
Ő a vodkát issza. |
|
H
Éjszakára piciny felhő szállt
A magányos hegy tetejére,
Ahogy ébredt a hajnali szél, várt
S visszaröppent a sugaras égbe.
|
|
H
Az emberi lét, tán csalóka álom,
lopja beléd hamis mosolyát,
s mi elidőzünk e délibábon.
Itt van az élet, vagy odaát?
|
|
A
Ezek aztán dicsekednek,
Egészségesen élünk,
Nem betegedünk meg soha,
Mert bio banánt eszünk. |
|
M
Megint fáj a testem –lelkem.
Megint fáj már mindenem.
Nem öröm a létezésem.
Szenvedés lett életem.
|
|
H
Vörös a vér, a tűz, a rózsa
Vörös az élet örök folyama
Vörös az ég, ha vér folyt az éjjel
Vagy, ha az erdőt tűz emészti el
|
|
Gy
Kopp.
És egy esőcsepp homlokomra hull.
Párás a reggel,
|
|
Gy
Az egész úgyis csak egy nagy-nagy mese,
Ezt megmondhatják, az utcahős-koldusok!
|
|
H
A könnyeim ki törli le? Ha patakként szántja arcomat,
mikor menekülnék a világtól és tíz körömmel ásnám síromat.
Engem csak a bánat keze simogat.
Nem tudok lépni már a szétszabdalt időben,
|
|
A
Az Ősz egy gyöngédség, mely vonz és múló,
A vizeknek forrásán túl, hol a lelked még üres,
Ostorozott a szelektől, melyek versenyeznek a láthatár alatt.
Felkiált az Ősz, szűzi hangja zeng dallamokat ... |
|
A
Amik simán romba dőlnek,
És fontosak kettőnknek,
Elég az egyikőnk "nem"-je,
Hogy belülről feleméssze, |
|
H
Szívet növesztettem magamnak,
Érzéseim kifakadtak.
Kifakadtak, mint víz a földből,
És a nagyfal ismét ledőlt.
|
|
H
Hihetetlen, hogy pár vonal mit képes alkotni:
Világrengető alkotást összerakni,
Elmondani egy érzést, színt, illatot,
Megörökíteni a pillanatot,
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 26. szerda, Izsó napja van. Holnap Gáspár napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|