|
Vendég: 31
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
M
Számolom a napokat,
Mennyi lehet még hátra.
Teendőm akad még bőven,
Magad uram, ha nincs szolgád. |
|
M
Én ködfoszlány vagyok, ők vihar,
Én egy fű vagyok, ők az avar.
Én gyenge vagyok, ők erősek,
Én süllyedek, ők emelkednek. |
|
M
Egy nap szenderegtem ... a homály
körülölelt s árnyaival az este.
Kint meleg esővel dobolt a nyár,
a friss levegőt ózon fűszerezte. |
|
M
Nem tudom, mi lenne jó?!
Kapaszkodni emlékedbe, vagy ereszteni el.
Úgy hiányzik néhány szó,
mi még most is fülemben cseng. |
|
M
Lépj....mert ezt vívjuk századok hajnalán!...
Küzdj...mert rímel a vers valód borostáján....
Alkoss...ha van benned spiritusz...
Légy....ember....ha egyáltalán...merni tudsz!!!
|
|
Gy
Látomásba nyúló vallomás,
Ez csak a szerelem lehet semmi más. |
|
Gy
A solymász, mint a fűz görnyed szomorúan,
mikor a sólyma boldogan repül, suhan.
|
|
M
Életem csapdája felállítva.
Szép kis csapda mondhatom.
Kívülről rendkívül elegáns,
exkluzív kivitelezés. |
|
M
Eltelt a varázs és mámor időszaka,
Nem lesz több ilyen éjszaka.
A történteket titkolva és tagadva,
Színlelt boldogsággal tértek haza. |
|
M
Halványan pislákol az utcai lámpa,
Fénye éppen leér a sötét utcára.
Az árnyékok most olyan hosszúnak tűnnek,
Majd arrébb, a sötétben teljesen eltűnnek. |
|
M
Oly bájosan kacag rám a nap,
Féltve mikor a hajnal hasad.
A holddal táncolva, kecsegteti báját,
Megsúgva neki eltemetett álmát. |
|
M
Röppenő gondolaton
játszi szellő zizzen,
átbújik a sövényen,
levelekkel rezzen. |
|
M
Ezerkilencszázhúsz, március tizenötödike,
A Huszárik-kormány lemond a jövőtől félve.
Nem akarják felvállalni a nagy felelősséget,
Mit a párizsi béketárgyalások előre jeleznek. |
|
M
A jövöt szeretted volna,
s közben hagytad veszni,
a jelen gyönyörű ajándékait.
A végtelen véges lett, |
|
M
Hogyha, virág volnék,
Csak neked virulnék.
|
|
M
Pocakosok a fürdőben
Ülnek az ücsörgőben.
Jön még néhány pocakos bele,
Megint emelkedik a víz szintje. |
|

Vágyak fűrésze tépi atomokra testemet,
Mint emotív hóhér,
Hévvel fűtött gerincű vas szántja fel szívemet,
Nyomán rajzik a vér.
|
|
H
Fut az idő kereke, zúg
Ki tudja milyen hosszú az út.
Hátra látok előre nem
Ki tudja azt, ez az érdem.
|
|
M
Álmodom pirosló alkonyatról,
mikor bokrok közt kutat ás a köd,
éj-anyóka csend-kenyeret majszol,
tűnődve rágja, morzsán ücsörög. |
|
H
A papa állandóan sörért áll sorba, a mama pontosan 15 percenként fordul a másik oldalára, hogy egyenletesen barnuljon. Minden öt percben összevesznek valamin |
|
M
Több mint harmincéves már ez a történet,
Sokszor itt nyílik ki emlékeim könyve ...
Ha álmodom róla, sohasem ér véget,
A tópartra repít, s bennem él örökre... |
|
H
Szép, csendes délután volt. A nyugalmat csak gumicsizmáink rángatása zavarta, mert ki kellett próbálnunk, hogy nem lyukadt-e ki valamelyik a nagy megpróbáltatásban. |
|
H
Ezúttal is az Őrséget választottuk nyaralásunk célpontjául. Kis csapatunk meg is érkezett a gombaszezon kellős közepén, kedvenc, kicsi, erdőkkel körülvett, csendes falucskánkba. |
|
M
Langyos levegő kap ezüstös hajamba,
Felragyog a nap tündöklő sugara.
A mezők színes abroszba öltöznek,
Fák hűs lomjaiba madárkák költöznek. |
|
H
Emlékszem, már javában tombolt az augusztusi hőség, én mégis kimerészkedtem az utcára. A jó időből fakadóan úgy éreztem végre megnyílt előttem a szabadidős programok tárháza. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 26. szerda, Izsó napja van. Holnap Gáspár napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|