|
 Vendég: 29
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
S ez miért is éri meg nekem?
Mert te vagy az én szerelmem
S mondtad, hogy hiányzom neked
S mondtad, hogy egyszer én leszek a szerelmed |
|
 M
Most ez így jó nekem
Végre itt vagy… végre velem.
Olyan jó, hogy érezhetem illatod
És magadhoz ölel a két karod. |
|
 M
Kevés rá a szó,
mégis vállalom a verset,
mely tán szívedig ér. |
|
 M
Néha… angyal szárnyán beléd bújnék
Tested ívén ringatóznék csendesen
Kedvesem.
|
|
 M
Fény,
árnyék
remény,
kétség. |
|
 M
Joga van élni mindenkinek,
Minden apró dolog élhet,
Ne vedd el tőlük ezt a kincset,
Mert ez neked is fontos lehet! |
|
 M
Gyenge hajtásokon bús virág voltam,
bús virág voltál,
kobórlásaink közt hozzád hajoltam,
hozzám hajoltál. |
|
 M
Hallom apám bölcs mondásait,
A megráncosodott, fonnyadt gondolatok újra élnek.
|
|
 M
Volt valaha régen
egy szép magyar haza,
hajdanában Árpád vezér mireánk hagyta. |
|
 M
Gyűlölöm a felkelő napot,
mert vele nem ad nekem téged.
Az emberek arcán a mosolyt,
mikor hozzád beszélek éppen. |
|
 M
Köd szitál az álmokon túl –
remélj, egy kéz magához húz!
Érezd az erőt, hogy simul
lelked, oltalmában kivirul |
|
 M
Nem akarok semmit, csak aludni.
Hosszan, mélyen, s a világról nem tudni.
Semmit sem csinálni, senkit sem ismerni,
az élet fáradalmait kipihenni. |
|
 M
Mely némán mutogat, szavakat formál.
Mi mindent elmond, s több a mondatoknál.
|
|
 M
Senki Sem Vagyok!
Nem másnak, saját magamnak.
Ha másnak kéne valami lenni,
csak ülnék a széken és ennyi. |
|
 H
Sosem gondoltam volna, hogy van ilyen szépen hangzó, romantikus nevű tanösvény, amely sehová sem vezet. Pedig gondolhattam volna. Hiszen valamit úgy is el lehet rejteni, hogy soha többé ne találják meg. |
|
 H
Homokvárad szétszórja
a hitetlenség szele
látatlanul siklik tova
múltad elengedő keze |
|
 H
Álmomban a szörnyeteg: Párizs.
A csúf is csodaszép.
Álmomban a csatatér: Párizs.
A csorba újra ép.
|
|
 H
Miért sír még mindig szívem?
Kimondatlan, elfelejtett szavak lebegnek az égen,
Eltűnnek, s tova szálnak a széllel.
|
|
 M
A múlt már régen tovaszállt, mint egy
Eleven kismadár, kinek szinte
Kínzó fájdalom az állandóság,
És vágyva néz szembe az újdonság |
|
 M
Most már nem vagyok más,
Mint feketeszárnyú angyal,
Ki röptében száll
Együtt a bajjal. |
|
 M
Reggelre megváltozott a világ.
Az éjszaka színei megfakultak benned.
Elköszöntél, s bennem csak
a magányos vágy maradt. |
|
 M
Nyári napon, egy hajnalon
Szívemben nyílik alkalom,
Lássam a felkelő Napot
Üdvözöljem, hogy jó napot. |
|
 M
Nem a kór emészti
Nem idő fog rajta,
Egyszerű probléma
Rossz a ház alapja |
|
 M
Így nő fejünkre minden,
mint hó fedi a csúcsokat.
Egyre vastagabb a gond,
jég szántja csontomat. |
|
 M
Egy pillanat volt és csak varázslat,
Az illúzió fénye vakított. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 26. szerda,
Izsó napja van.
Holnap Gáspár napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
