|
Vendég: 31
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Elõbb jön el az utolsó napnyugta,
Mint szerelmünk hideg alkonya,
Ezt mondtad, Tallulah, Tallulah...
|
|
M
Valahol elvesztettem, - elveszett!
Már negyedik Telihold, s csak kérdezi;
"- Hol hagytad hûn szeretett kedvesed,
S kedved naponta, ki és miért mérgezi?" |
|
M
Köröttem sorra kopnak el a színek.
A rögökre ült tájra köd - fakó terül.
Halványkék szelek még érintenének,
ám bíbor alkonyom hófehérre hûl. |
|
M
Ha a végzet úgy akarja
Hogy mi együtt lehessünk
Miért nem fogjuk mi kezünk
A választ miben keressük?
|
|
T
Most, hogy elszálltak felettünk az évek,
Engedd, hogy elmondjam, mit érzek!
|
|
M
Karcolt, kvarc sebek.
Melyek borítják testem.
Arcomon karikás szemek. |
|
M
Nem volt sötét a táj, nem volt borús az égbolt,
Tömjén illatozott Betlehemben, csillagként
Érkezett a kisded. Üdvösség járta lelkét,
A színarany menny határtalan szárnyat bontott. |
|
M
Talán csak egy lépés kellett volna még
Hogy véget érjen a régóta nyomasztó álmod
Hogy végleg leszaggasd a lelkedet feszítõ láncot
Hogy legyen erõd még új lépéseket tenni
|
|
M
Most már mindegy.
Elengedtem kalitkájából a madarat.
Szomorúan nézek utána,
S közben siratom magamat.
|
|
M
Hazádnak rendületlenül!
Higgy benne: egyszer sikerül
A hétköznapnak bõven enni adni,
És távlatban magyarnak megmaradni!
|
|
Gy
Hópelyhek is esni kezdtek
Fogtam is egyet közülük. |
|
M
Az esõ esett és esett.
Fényesre festette a háztetõket.
A csillogó cseppek szürkévé tették
a szürkeséget. |
|
M
Nyikorogva csapódik,majd a zár elfordul
oly mogorva,erõs,és durva
Vastag láncszemek, béklyózzák testemet, |
|
C
Didergõ jégvilág, olvadj, meg fagytál?
fogvacogva szorítalak magamhoz
Könnyeim helyett csupa hópihe száll |
|
M
õsi dallamok üzennek
a mennyei
étereken keresztül
kitárul szívünk-lelkünk
|
|
M
Az édes kezdeményezõ Te voltál, nem én
Hirtelen szembefordúltál velem s átöleltél
A váratlan meglepetéstõl bizony még én
Habozva, éreztem tüzes, forró csókod izét |
|
M
De a télapó megvárja
Míg mind elalszanak.
Csak ezután osztja szét
az ajándékokat. |
|
M
Meredek, ódon kõlépcsõk
mellett itt-ott még inog
némi bizonytalan, korhatag
korlát, ott, Gyimesbükknél, |
|
M
Halomban áll a sok játék
A csoda szán is útra kész.
Felpakolva sok ajándék,
Több szinte már el se fér. |
|
M
Mindent kimond majd az este,
fejemet ölébe hajtom.
Parázs szemek rám szegezve
várnak: - most a tükröt tartom. |
|
T
Volt egyszer egy holnemvolt,
Még csak mese volt, mirõl álmodtam
|
|
T
Hali, hali- halihó!
Itt is járt a télapó!
Kis csizmácskánk megpakolva,
csörgõ dió, aranyalma.
|
|
T
Elindult a szán, rajta piros Mikulás,
Évente egyszer ez neki nagy kirándulás.
|
|
T
Késõ õszi viharos szél,
Ismét elért bennünket,
Gyorsvonatként vonultatja,
A sötét fellegeket. |
|
Gy
a megfáradt testet
már az ágy sem bírja, |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 25. hétfő, Lajos, Patrícia napja van. Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|