|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
Végzetem a változás vágya,
Kínzó koszorú a kobakon.
Mérgezõ métely lett mára,
Folyvást félszegen fogadom. |
|
.jpg) M
Rém erõsen átitat,
ez a
alkotói
áhitat. |
|
 M
Menni kell.
Levegõt venni,
látni,
lépni kell. |
|
 M
megyünk csak
léptünkben
egymás melegébe karolva
|
|
 M
Csak megyek, szabad vagyok.
Sose észleltem ehhez foghatót,
Már- már fájóan elviselhetetlen érzés.
De még is! Itt feszít végre bennem: |
|
 M
Egy rózsabimbó vagy
Mely várja a virágzását
Fenséges gondolatomban rab...
Élvezem rózsának varázsát, illata nagy. |
|
 M
Háromszázhatvanötödiket fordult,
Épp a harang kondult...
Kopogtak az ajtón,
Nyitok... |
|
 M
keringõzve az erõtlen fénnyel...
Szerelmes szerelmem, támadj fel,
s fogadd áldozatul kesergõ szivemet. |
|
 C
Ha ez igaz és nemes módon szeretsz, nem veszíthetsz soha,
Legyen bár sorsod ajándék, vagy legyen mostoha. |
|
 C
Gyürkõzz, János,
Hív a város,
Rakd te össze egymagad!
|
|
 C
Nem kell,hogy szóra nyisd ajkaid,
hiszen beszélnek helyetted szemeid, |
|
 Gy
Kõ alól bújik egy gyenge fácska,
félénken megremeg, csodálkozik.
Ámulva néz a fénylõ világra,
fatönkhöz hajolva kapaszkodik.
|
|
.jpg) M
Violás- bíboroskék, tengerzöld illetve miegymás mellett;
Rejtõzik el a kihangosítóval egyetemben,
Mivel szeret szerepelni kis csapatával itten.
Fények színkavalkádjával érzékivé tette ezt az estet.
|
|
 M
Távol vagy mégis, ha oly közel
Tõled egy más világ választ el
Szép álmomban a kezemet fogod
Lélekben egymagam vagyok. |
|
 Gy
Egy szemvillanás, és elszáll az élet,
Egyszer mindent elér a sötét végzet.
|
|
 H
Nem az az élet, amit együtt töltünk el,
Nem az a játék, amit veled játszok el,
Nem az az ajándék, miben benne van a lelkem,
Nem az az ölelés, ahol megnyugszik a szívem.
|
|
 H
Azóta, átok ûl rajtam, istenemre, átok
Mert, mint magányos fa egyedûl állok
Amire vágyom, nem elérhetetlen álom
Hisz, én mindíg szerettem a családom
|
|
 H
Selymes hajnalok pamlagán,
Midõn csillagok születtek,
Az égbõl végtelen mosollyal,
Angyalok nékünk küldettek. |
|
 H
Õsrégi bronzkori temetõ helyén
Acél toronydaruk erdeje fogad
Nyargaló paripák Árpád õsménesén
Most cammogó gépek sora halad
|
|
 T
Kótyagosan kelek, vállalom!
|
|
 T
Nagymosásba adnám érzéseimet.
Kisúroltatnám a sok rózsaszínt.
|
|
 M
A hit, a víz mely szomjat olt.
A mag a vágy, mely sose meddõ,
s remény a fény, mely felkarolt. |
|
 M
Csak egy szám következik,
nyolc után a kilences,
A múltat már fújhatod,
de hogy a jövõ milyen lesz . . . ?
|
|
 M
Megéltél már néhány évet,
ma mégis minden Neked ragyog.
Örök tavaszt hordoz lelked,
utad kísérik a csillagok. |
|
 M
Magány az, mi jutott nekem a történtek miatt,
s menekülés tulajdon szívem elõl, mégis mi miatt?
Pár ócska szó, pár ki nem mondott érzelem.
Csak bocsásd meg nékem, ha még kérhetem. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 27. csütörtök,
Gáspár napja van.
Holnap Ágoston napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
