|
|
 Gy
A test melegébe csordul
még méze a nyárnak, s elidõz
nálam álmod bársonypuhasága... |
|
 Gy
Nagy mérgében fogja magát,
Kimegy az ügetõre,
Ami maradt pár forintja,
Felteszi egy gebére. |
|
 M
Rengeteg a kérdõjel,
Mely itt kavarog a fejemben.
Rengeteg a kérdõjel,
Melyre válasz még nincsen.
|
|
 M
Mintha szakadékba esnék,
Oly fekete a festék.
S jön az õsz, s a tél.
Ember, már nem remél.
|
|
 M
Vakon hiszek abban, hogy az Ember jó!
Ahogy a bölcsen hömpölygõ öreg folyó
Amikor gyermekként majd odaül játszani
Kevesebbnek, de többnek sem akar látszani
|
|
 M
Az ember meghal, a név eltûnik, de az eszme megmarad,
És örökké él, amíg ezredévek sokasága elszalad. |
|
 M
Szemek zöld tengerében íriszbe zárva,
Kettõnk magánya szegi kedvemet;
Mint a pezsgõ bor, mely nem forr már, s ha
Mégis gyöngyözik, pezsdítik éltemet. |
|
 M
A fájdalmat már
beágyazta lelkembe
a végtelen, |
|
 M
Mikor a napot lecsavarhatja a bûn
és szellemek világítanak
gyarló ártatlanok testén
árnyak ülnek tort |
|
 M
Nem dicsõítnél ha nem tudnál átkozni
Mosolygás csak annak van ki sírni tud.
Ma nem szeretnél ha nem nyögtél volna
Szemeidben fény, csak ha sírni tudsz. |
|
 M
Azért szeretsz mert,
Szép vagyok, vagy szépnek látsz
Azért, mert szeretsz?
|
|
 M
Fáj, hogy nincs vers, csak a bánat:
Nem születtem poétának.
|
|
 Gy
Egyre rosszabb, egyre ijesztõbb, hogy megint eleshetek..
Megint lesz egy bukkanó érzem..és ki segít nekem?
Vajon feltudok majd egyedül állni? |
|
 M
A kicsi lángok, mind õszinte fények
Vetnek árnyékot, játszanak a képek.
A csillagok az égen, mint elégõ hamu
A messzeségben, mint megannyi tanú. |
|
 Gy
Vágyaimnak gátat
szabni nem lehet,
nem bírom tovább,
nélküled!
|
|
 Gy
Táncoltam és árnyam bokázva forgott,
Aztán hû cimborák hozzám szegõdtek, |
|
 Gy
A fény útján járnék,
hol minden világos és kék,
A tiszta ég vizében
fürödnék, csak fürödnék |
|
 Gy
Búsan közeledik az õsz,
Végtelennel tûnõ perceivel, |
|
 Gy
Egy fiú sétál az utcán, szeme tompán üres,
Nagyot dobban a szíve, de senki nem hallja a neszt. |
|
 Gy
Minden arc, minden szem
Engem nézett
Azt hittem, ennyi volt
Ez a végzet |
|
 M
Madarak, madarak, kicsinyke madarak,
Csiviteljetek csak vígan kertemben.
Apátok lenmagot mindenhova rak,
Daloljatok fülembe szerelmesebben! |
|
 Gy
Hozzád közeledve,
emléked melege
színeket gyújtott,
szomorú szívembe. |
|
 M
csend-árnyban rezdülsz
fény-léptû neszként suhansz |
|
 M
..........a Biblia Szereplõinek
sok év jutott. Eljátszottam
a gondolattal, Az - Enyémek: -
Hány évesek lennének? Most.
|
|
 M
Zuhanok magamban csendes õrületbe,
Részem lehetett örök kín-élvezetben.
Levegõ jéghidegen arcomba csap.
Megvet démon, angyal és pap.
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 27. csütörtök,
Gáspár napja van.
Holnap Ágoston napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
