|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 H
Fagyos csók ajkunkon,
megláncolva létezünk,
halott vággyal arcunkon
sikoltanánk szenvedésünk.
|
|
 T
Talán, ha egy másik szerepet játszanék,
ha nem azt mutatnám, ami én lennék, |
|
 H
Eltûnt a félelem, a vágy,
A buzgalom
Meleg van. |
|
 H
S ahogy telik az idõ, nem jön ki a torkán egyetlen hang sem,
mivel senki sem kíváncsi az õ mondandójára,
így válik börtönének elárvult árnya. |
|
 T
Végre valahára, arcot kaptak a nevek.
S azt is tudom, a versek kit rejtenek.
|
|
 T
Néha bennem hull a hó
Nem tudom, hogy mi a jó.
|
|
 H
a lélek az
ki ott közel
ledobja
árnyait |
|
 H
Nyugalmas hitvesi ágyam, mely oly hideg, mint a jég,
Párnáján kedvesem illatának lángja hûvösen ég.
Fehér selyme, mint a szûz hó, arcomhoz simul |
|
Ám egy dolgot ne felejts el
én itt vagyok
örök, végtelen szerelmemmel. |
|
 H
Mégsem lehetünk teljesen boldogok. Az élet
Közénk áll. Titkolnunk kell, szívünk mit érez,
Eltakarni a mosolyt, a könnyeket... |
|
 H
Milyen szép, gondolja:
Csillogó!
Reszketve vallja meg a vers:
Õ nem nekem való!
|
|
 H
agyamban mismás homály
vagyonom körülölelõ hiány
édesbús táptalaja vágyaknak
átadja magát szelíd álmoknak
|
|
 H
Imádtam a medence vízében elbújni,
S a forró testemet, hidegre hûteni.
Lubickolni a hideg vízben anyuékkal,
S dobálózni a pöttyös labdámmal.
|
|
 H
A tiédet is barázdálja a gyötrelem!
- S a kétely és az örök kérdés,
Hogy szerelmünket, miért nem élted velem?
|
|
 H
Az ember olyan mint a virág,
elõször bimbozón néz a fénybe, |
|
 H
S elfogadni az újat,
Mert a szívem már,
Réges - Rég eltemette a keserû multat. |
|
 H
Négy évszaka
örök aktualitással ad
az idõ múlásának
fenséges hátteret.
|
|
 H
Te vagy a napfény, mely nekem ragyog,
Éltem fénye, mit sors elém rakott!
Mindenhol te vagy, és örökké velem,
Hisz szívemet, szívedért adtam neked!
|
|
 H
El kéne már felejteni, de nem felejthetõ,
mert gonoszoknak nincs hiánya,
szemük kialszik, szakálluk, körmük nõ,
szívük üt-ver, ritmusra, hiába.
|
|
 H
Néha jó lenne átlépni pár pillanatot,
hogy az emlékek közt ne legyenek ott.
Egyszerûen elhagyni, ami fáj, ami rossz,
hogy teljesek legyenek a boldog napok. |
|
 H
Oly jó veled, akkor más a világ,
Csak te vagy nekem, mint nyíló virág!
Örökké érzem szeretõ szívedet,
Szívemben õrzöm, örökkön lelkedet!
|
|
 H
Remélni tanított az idõ,s megmutatta
hogy a legnagyobb gyászba is nõ majd új fû.
Mely sokkal zöldebb lesz,
zöldebb mint a pázsit gyepe.
|
|
 H
Minden csók egy aranyat ér,
Nem adnám én azt semmiért,
Ha akarod tied, lehet
Ha a szíved engem szeret.
|
|
 H
Részeg ember nem bír állni,
Támasztja az oszlopot.
Minek iszik ki nem bírja,
Csúnya ez az állapot.
|
|
 H
Már nem tudnak lekötni láncok
átszabtam gátamat
s míg dulnak bennem harcok
megállítani nem szabad.
|
|
|
|
Ma 2025. június 23. hétfő,
Zoltán napja van.
Holnap Iván napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
