|
 Vendég: 27
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Ahogy vissza tér, ha elmúlik a tél.
Elõbújt egy fehér kis harang
C |
|
bátran keressél meg
és akkor újra felmegyünk
a csillagokhoz
C |
|
Figyelmeztet sok bölcs költõi száj.
Hagyd el, ne mélázz!
C |
|
Gyakorlok, hogy el ne felejtsem,
És el ne felejtsen...
C |
|
Fény, bogár repdes, homok-jelzete hangyaboly,
Madár a kõtáblán, a fûben fácán sikoly.
C
|
|
 T
Szenvedésem sötét óráján
Fekszem ágyamhoz láncolva |
|
 T
Állok a duzzogó csöndben,
hullanak reám a fények,
|
|
S csendben nézni a búcsúzkodó nyarat,
Amely langyos szellõvel arcon simogat.
C |
|
madarak jönnek madarak jönnek
halál-esõt permeteznek
C
|
|
Itt találsz bennünket ismeretlen faj,
Megleled hamvaink, olvasod életünket.
C |
|
Napfényben izzással,
Féltõ szerelemmel,
C |
|
Az igaz szerelem a végtelenbe nyúlik,
Ami soha el nem múlik.
C
|
|
Ne sírj, ha fáj a szív légy erõs és bátor,
A bánatot és bajt, tartsd magadtól távol.
C |
|
Szomjas vagy még?
Én :
olthatattlanul!.....
C |
|
pár napra visszaszállt
az aranyfényes nyár.
C |
|
A nagymamát sokan hintaszékben képzelik el,
Mégpedig úgy, ahogy kötöget, s unokát nevel.
C |
|
Lábujjon beoson az este...
Tündérálmodon ezüst árny szalad,
V |
|
 I
Úton hazafelé,
Dicsérte, elhalmozta bókokkal, |
|
 T
Merre van az árnyék? Merre van a fény? |
|
 I
hol a boldogság?
mikor szükség lenne reá, |
|
 I
Gyûlölöm az éjjeleket, ösvényüket, mélységüket |
|
 I
Ûzött vadként rohanok a Világban, |
|
 I
Csak a csend vesz körül.
Érzem, hogy fáj, hogy felõröl
Lassan a magány... |
|
Utolsó aranyló sugaraimmal még érinthetem testedet,
és egy pillanat erejéig találkozik tekintetünk. |
|
 I
Tarka lepke a virágon,
Ki gondol egyet hirtelen |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 29. szombat,
Beatrix, Erna napja van.
Holnap Rózsa napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
