|
 Vendég: 55
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
De mitől lett könnyes
drága a szemed,
Mi történt, kedved
mitől vesztetted, |
|
 M
Erdő szélén felébredtem,
hat holttest hevert mellettem.
Alaposan megrémültem,
mert én csak öt embert öltem. |
|
 M
Magamba ülök azon a padon,
elgondolkodom a múlton.
Tudom,hogy szerettél,mert mindég
visszajöttél. |
|
 Gy.
Történeteit csodáltam,
hegyét, völgyét sose jártam,
a Kárpátok vulkán kölyke,
honom lélegzetes zöldje, |
|
 Gy.
Egy kritikának kellene
szebbik felét is mutatni;
mert húsz éve a jelleme
engem halálra hallgatni.
|
|
 Gy.
Életem káosz,
Vesztesként is harcolok.
Éltet a remény… |
|
 V
Milyen szomorú volt akkor a Hold,
kezükben vonóval fehér, tüzes angyali lények sírtak,
hervadt ibolyák kelyhéből merítették
az égszínkék kristálytiszta sóhaját.
|
|
 M
Ha jó ruhája lenne,
pénz akkor se lenne benne,
elköltené szerencsejátékra, szeszre,
balszerencséjén nevetne. |
|
 M
Bízz, szívből szeress!
Én nem kényszeríthetlek,
Engedlek, mehetsz... |
|
 M
Czimbalom meg hegedű nótája
Nem hoz derűt lelkem bánatára,
Csak a te bús, halvány arczod látom
Mindenütt e széles nagy világon. |
|
 M
Dereng az új hajnal
a Nap lassan felkel
álmosan körültekint
picit még visszabújik |
|
 M
Ki szereti a szomorút?
Inkább jó kedvet, mint bút!
Máris küldöm egy kosárral,
Urunk áldjon száz szavával! |
|
 M
Már előre látom, a sárgás-pirosas levelet,
a réz színűt, a többit aranybarnának hagy ott,
párat direkt kifelejt ilyen-olyan zöldnek,
úgy van vele, bírják a januári nagy fagyot. |
|
 M
Lassan virrad, pitymallik.
A sötétség eloszlik.
Az éjszaka, viszakozik
bár a róna, még alszik. |
|
 M
Ki ne merd kacagni combjaimat,
mert közöttük egy fiatal város létezik,
amikor megérintesz,
oda beköltözik a tavasz, |
|
 M
Nem gyűl a tág világ körém,
De tiszta, nagy szívem;
Vad erdőn, bús magány ölén
Szelíd fejem pihen. |
|
 M
Lehull az első színes levél,
Szomorúan duruzsol a szél.
Hit, remény parazsa hamvad már,
Lesz-e még új tavasz, forró nyár...? |
|
 M
Elhullajtott évekkel
sárgul a platán
Nem csak itt lent Földváron
fent Pesten és Tatán |
|
 M
Nincs aki szeressen,
aki vígsztaljon,
hideg márvány alatt
nyugszik az én Párom. |
|
 M
Pataknak halk dallamától
messze van por 's város;
fa csúcsának morajától
lettem én oly álmos. |
|
 V
Meleg nyár van, mégis fázom,
mint a jég, hideg a lábam.
Fájdalom járja át testem,
nem marad ki egy kis hely sem. |
|
 V
Láttalak a patak partján,ahol ruhákat mostál,
Csilingelő hangoddal,gyönyörűen daloltál.
Karcsú derekad meg,meg izgatott,szoknyádba
A szél belekapott,szép lábaid sokat mutattak,
|
|
 V
Hárman voltunk a konyhában:
Anya, lánya, unokája.
Viccelődtünk mi ott hárman,
Hogyan is lesz nemsokára. |
|
 H
Gyöngykaláris bokrok ágán,
hajnal könnye csodás látvány.
Szellő ringatja, fésüli,
hintaágyon átöleli. |
|
 H
Szűk völgyben alant zúg bérczi patak,
Rajta szünetlen zúg a malom ;
Oldalt meredek kőszikla-falak,
Fenn kis fakereszt a sziklafalon. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 07. péntek,
Ibolya napja van.
Holnap László napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
