|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Lágy hullámok
Vízesések
Csobbanások
Álmos fények |
|
 M
Kettétörtük lándzsáinkat, pajzsot tartottunk
lelkünkben egyikünk a másiknak,
gyakran mondogattuk: ez nem az a nő,
míg te ezt mondtad: céltalan harc, ez nem az a férfi. |
|
 M
Annyira vágyom a csókod -
perzseli bőröm a lángja,
selymezi lelkem, a bókod,
élni segít a világba’. |
|
 V
Búcsúzik az Ősz sok ezer színével
Elbúcsúzik csendben a fájó szívével
Búcsúzik magában teljes pompában
Leteszi lassan gyönyörű szép ruháját |
|
 V
A szép Karácsony, hólepelben,
városban, réten erdőben,
szép tiszta legyen, őszinte,
jó volna, ha megtisztulnának az emberek. |
|
 M
Isten rabja lettél.
Boldog lelked börtöne,
örök üdvössége,
kinek vétkes élete, |
|
 V
Valahol alfa és béta határán
járhattam talán hajnali négy táján.
Álmodtam egy új, csodaszép világot,
nagyon sajnáltam, hogy nem maradtam ott. |
|
 M
Ahogy a nap felkerül az égre,
És a hold lezuhan a mélybe,
A jó út épp úgy rád talál,
Végül minden helyre áll, |
|
 M
Kis kakasnak kis taraja,
vékony nyakán tolla sincs.
Farkából csak tollpihe nőtt,
így hát neki neve nincs. |
|
 M
Izzó parázs, hidd, melyen lépkedek,
szívem gyötör, nem könnyű nekem
hajnalok többé már nem fénylenek?
ne akarj rosszat Őt szeretem... |
|
 M
Ágaskodik, hogy kilásson.
Kint az utcán emberek.
Egy se képes, hogy megálljon.
Anyja is köztük lehet? |
|
 M
Ó, estharang, ó, estharang,
Emléközönt idéz e hang!
Lány, ifjúság, egy csók, mi fáj,
Szülői ház, imádott táj. |
|
 M
A vén Hold ma is csak egy sárga köménymag,
emlékköves úton hosszan elkísér,
felveszem az estét csillogó páncélnak,
mindíg akad álom, mely újat ígér. |
|
 M
Tanulj a katasztrofális jelenből!
Talán még lehet rajta változtatni,értékeld
az istenadta szép természetet,mert
ha elpusztul,az lesz a vége mindennek. |
|
 M
Szél vágja víznek taraját,
A habsörények borzolódnak,
Hullámot mégsem fél a gát,
És elkaszálja támaszát: |
|
 M
Tudom, ezt te sem így akartad,
Nekem mégis nagyon fáj,
Velem maradsz azt mondtad,
De örökre itt hagytál, |
|
 M
nem sejtetted, hogy szerette
szépségedet, kedvességed,
gyakran epekedett érted. |
|
 M
Ha leszáll a csendes éj, embernek békesség.
Szent estén
Te magad légy gyertyafény. |
|
 M
Hópaplan alatt a föld tavaszt álmodik.
Éji vándor a Hold csöndesen elköszön.
Hajnalra megpihennek az ölelések.
Szobákba reggelre nyugalom költözik. |
|
 M
Hagyd, hogy megszólítsanak
neveden szólítsanak! |
|
 M
Sötétkék árnyékok, tűként szúró fények,
Végtelennek tűnő nyűtt hétköznapok,
Kereszten, árnyékban torzak a remények,
Kicsorbult, hűlt szívem halkabban dobog... |
|
 M
Merengve ülök a kis padon,
Tabán parkjában egymagam |
|
 M
Rövid, de nem könnyű perce ez a búcsúnak,
Itt szívek szorulnak, könnyezve fejek búsulnak.
Elmúlik ez is mint megannyi más pillanat,
Szép emlékű kép, ezernyi mozzanat. |
|
 M
Süvít a szél az ősi ugaron,
Felkavar ezeréves hantokat.
Rég feledett fájó gondolatokat.
Mik emésztik a régmúlt dolgokat. |
|
 M
Százéves, csontos barna fák,
ruhátlan, pőre, vén arák;
tudják, az ősz, majd visszatér…
Árva a fészek, sír a szél. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 12. szerda,
Klára napja van.
Holnap Ipoly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
