|
Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
V
Ősz volt, szitált a bús eső,
november jött, a gyászos hónap,
nagyüzem lett a temető,
új sort nyitottak új síroknak. |
|
V
Derűs novemberünk pihen
Zörgő levélszőnyegen; |
|
V
Kicsiny falum, ott születtem én
szüleimnek gyönyörű remény
nem érdekelt engem csak a fény
züllöttem a kocsma közepén |
|
MM
narancs ég alatt áthajlik a tél
fagyos meredélye ég felé tolul
összebújásig didereg a lét
hópaplant vetve nyugvón átborul |
|
MM
Ami másnak az ige
Az nekem a vers
Ami másnak kétszersült
Az nekem a nyers |
|
V
Ringass a karodban, ne engedj el,
nézd csak, a Nap is nekünk ragyog,
higgyük, ez áldás, egy égbeli jel,
szívem szelíd, ha veled vagyok. |
|
V
A félelem halála oldozza fel a vágyat,
ahogy a végtelen idők nyomán sárba visznek tetteink.
Most múlik, csendesen elfolyik az élet.
|
|
V
Szél száll az ágon madár ring rajta,
tavasz-színű tollát fújja, fújdogálja.
Oly’ erősen fútta körbe máma,
majd’ leesett kitisztított dísz ruhája. |
|
V
Kicsim ne sírj!
Nem szabad.
Omlanak a bús falak. |
|
MM
Arany ágra páva szállt,
tarka tollú szép madár,
barna bőrű királylány,
ráhajolt a szivárvány...
|
|
H
Negyven év az nem kevés, az életnek dele;
Szélsebesen illant el, de ne törődj vele!
Érett asszony lett a csitri, zamatos gyümölcs;
Férfi szem, ha rátekint a vágya testet ölt.
|
|
H
Az élet különös, csodálatos dolog,
szívem dobbanásában, létem lángja lobog,
éltet ereje, nem fárad soha sem,
hűsége által élhetem, életem. |
|
MM
Álmokat sodor csak a szél,
újra éled így a remény,
a szétzilált valóságokban,
álomképbe menekült fény. |
|
MM
Csak Szél rángatja a fákat,
ő morzsolja szét gabonánkat,
ő az, aki magyarul énekli
az Isten áld meg a magyart.
De mi rázhatja fel az avart?
|
|
MM
Árnyak suhannak a kert felett
Az alkony ránk borul szelíden
Lelkeink vándorútra kelnek
A titkok csendje finoman átölel
|
|
MM
Mióta megláttam kedves arcodat,
Vágyódom utánad, unos-untalan
Szívem, lelkem Érted rajong,
Hiába is nem akarom! |
|
MM
A föld szava,
minket szólít.
Védelmére,
egyre csak hív ! |
|
MM
Bíbor ég aljára terül
foltnyi fehér korong,
égi falomb terül rá, s
lapít"vagány világa." |
|
M
És serceg, és perceg, és nyugovóra tér,
Csenddé fagyó csermelyfolyás: lassúdó vér,
Most tél van, hideg, és puha paplan a hó,
Most tűnő emlék a múlt, és alszik a jó, |
|
M
1. alkoholisták
2. kétszeres veszteségük
3. eszük és pénzük |
|
M
Földön a jó ember, nem készít már fegyvert,
két kezével simogatja meg a másik embert,
Kezet fognak, összebújnak, barátok-szerelmek,
mert visszatért a béke, és megpihentek a lelkek. |
|
MM
Reszkető kezével simítja a fejem,
aludj édes kincsem, itt leszek én veled
nem tudja, hogy én már régen felnőtt vagyok
én vigyázok őrá, amíg meg nem halok |
|
V
Egy kis időre kivontam magam a munkából
Hat év múlva iskolás lett két kis óvodásból
Azáltal, hogy kettőnket így meghatványoztuk
Többszörösre szaporodott, aggódásunk, gondunk |
|
H
Távoli hangokat sodor a szél,
Gondolat húrjain búsan zenél,
Érezni létét nagy messzeségben,
Tomboló orkán csendességében.
|
|
H
Mikor becsukom szemem
Úgy is látom arcodat,
Látom, hogy reánk mosolyogsz,
És engem, ez megnyugtat.
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 19. szerda, Huba napja van. Holnap Alkotmány ünnep, István napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|