|
Vendég: 35
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
MM
Fekete palástban, maszkban
nyitott felhőablakokon át
belopakodott az éj..
Túszul ejtette a Napot,
elrabolt minden csillagot. |
|
MM
Adj időt a láznak,
adj időt, nem árthat!
Sebed a tied,
mást ne sebezz! |
|
MM
Valami furcsa szomorúság
lepi el most a világot,
mélyből szökkenő hiányok
sóhaja száll az űrben, -
nem voltál enyém hűtlen. |
|
MM
Jólétben az álom, egy fényben tova-szálljon,
ajkamhoz a csókod, újra oda vágyjon,
Napkeletnek tükre, a szivárványszín álom,
ragyogtasd fel voltát, drága fény-csillagom. |
|
M
A lányka lopva éjszaka,
- mert hívta őt az éj szava -
a Holdat lesni szökdösött,
bujkálva lomha fák között. |
|
M
Minden évnek, minden napján,
Elmélkedik, a bánatán,
Fájdalom, mely sosem múlik,
Biztos végtelenbe nyúlik. |
|
M
s meg-megterült az öreg konyhaasztal,
volt liszt, tojás, edények meg a hála,
hogy örömöt főz megint vacsorára, |
|
M
Te csak hallgass, te egy vak vagy, enyém az elsőbbség
fél szemem, mint gyémánt ragyog, lelkem eladtam rég
eladtam a kétszeműnek, nem tűrne meg másképp
szenvedek a szeszélyétől, mégis milyen más kép! |
|
V
Az éj betakargat szelíden
Megpihenek csillagok tövében
Álmom az egekig nyújtózik
Lelkek találkozója van itt |
|
H
Amikor még apró gyermekként éltem,
tágra nyílt szemmel figyeltelek Téged,
mindig és minden szavadra hallgattam,
ha mondtad, hogy nem szabad, szót fogadtam. |
|
MM
Szánalomra méltó tárgyi,
Meg alanyi sivatag;
Nem fagy ám örökre kőbe,
Utat tör a friss patak. |
|
V
Kicsorbult a ceruzám,
papír fetreng asztalomon,
ablakomon besüt a holdsugár,
fénye tán ihletet ád. |
|
V
Kéz a kézben, napsütésben
fejed tenyerembe téved.
Karjaid vállaimra omolva,
csókot lehelsz homlokomra.
|
|
V
Fényes vagy vízsugár, Napba illő Holdsugár!
hozzád fohászkodom, gyöngykoszorú, szalmaszál.
Álmomban az éjjel, csillag jött fel fénnyel,
világít az emberekre tündöklő reménnyel. |
|
V
Feszíts keresztre Istenem,
cibáld te szét a szívem is,
hazátlan árva mindenem,
ne hagyj a sárba engem itt!
|
|
V
Mikor utoljára fogtad meg kezem,
mikor utoljára csókoltad a szám,
megijedtem nagyon, s könnyes lett szemem,
de mégis elmentél, itt hagytál. |
|
H
Farkasfalka szagát
hozza a szél.
Hol vagy, büszke falkavezér?
|
|
V
Nyomaszt a gondolat
jól döntöttem-e, avagy sem,
hallom keserves bánatát annak,
akit boldogságra szültem. |
|
V
A szerelem körbeölel s nem ereszt,
nem enged többet a sötétségbe sem.
Jobb itt neked és nekem, súgja halkan
és én hiszek neki, mert igaza van |
|
V
Ne keseregj!
Szemed nem lát, de érezd,
az Úr szeret téged
Hiteddel élj! |
|
V
Pálinkával indul a Te reggeled
édes szívem, betöröd a fejedet,
de ha nem te, megteszem én helyetted
hogy gondoltad, józan eszed keresd meg! |
|
H
Szívünk már nem összeláncolt pár,
hogyha akarsz – távozol.
Boldogság az úton arra vár,
ki szabadon vándorol.
|
|
H
A bűn lábát vetette a hajlamunkban,
A szent szentséget, csorbítják titokban.
A házasságtörő lélek rossz útra lépett,
Mert nem tiszteli a hetedik szentséget.
|
|
V
Átöleltél, mint áradó folyó,
S én, mint virág, ki hervadó,
De ébredő élet, csak szeretlek. |
|
V
szellő borzolja ekképp a nyári erdő lombkoronájának zafírtitkait.
kik nézik, azt hiszik kilopva onnan valamit. mi tudjuk csak,
hogy kuporog meg egy egy ághegyen...és bújik el
harsány reailtyzajok elől hajnalszínű koaxrügyeken
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 19. szerda, Huba napja van. Holnap Alkotmány ünnep, István napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|