|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
 M
Most, hogy távol vagyunk egymástól,
Gyakorta írunk levelet,
És az majd mindig egy témáról
Beszél, — s ez a nagy szeretet! |
|
 M
Drága barátunk, hamvaidra
Hozzon nyugalmat Istenünk,
Meggyászolunk, s tán meg van írva,
Nemsoká szomszédok leszünk... |
|
 M
Hogy az ősz, mennyire lesz hosszú, ez előre ki nem számolható,
Hogy az ősz, szokás szerint színes lesz-e? Mit tesz nekem mindenható?
Hogy az ősz, mennyire lesz hosszú, ez előre ki nem számolható. |
|
 M
Mert ez így van, és bár tudom neked nehéz kimondani,
Ok nélkül mégsem szokás az embert ölelgetni.
Arra kérlek csak értsd meg ki kell mondanod nekem,
Hallanom kell hogy szeret a világon a legfontosabb ember. |
|
 M
A rét ezüst tó, mély, a sodra fojt,
csak ennyi volt:
jártunk a nád közt és a szél dalolt. |
|
 M
Halk nótaszó szállt zöld lombok fölött,
édes asszonyi hang,szerelmes nótát szövött.
Megpihent tó partján,ásztatta szép labait,
figyelt,ne,hogy valaki lássa,egyedül van ott !.. |
|
 M
Alszik mélyen a sírban az édes,
Vele alszik a szívszerelem.
Buja vér, de a vihar sem képes
Álmát elűzni nagy kegyesen.
|
|
 M
S a szívnek mondtam: »Oh sziv, tudni vágyom
Történeted, óh mondd el énnekem!«
S a sziv felelt: »Csak a magány s az álom,
Magány és álom — ez történetem!«
|
|
 M
Heve éltet adott,
Reám fénye derült,
Feledős, ami múlt,
S bennem fel se merült. |
|
 M
Pokolban élek, nem vagy enyém!
Pedig ha tudnád, hogy szeretném…
Gyere, ölelj már meg,
Gyere, lepjél, no-meg. |
|
 M
Ha még csak egyet tudnánk elérni
az ételeinket kicserélni,egyék ők,
amit mi eddig ettünk,ember diétája
jobban imponál nekünk !. |
|
 H
Szerelmem, azt álmodtam, hogy télen egy zöld szánon utaztunk,
amit négy ló húzott és párnáinak huzata, amin ültünk, kék.
Számunkra az ott Mennyország volt, hol bolondos fényeink ágyat vetettek…
így a szánnak egyik sarka nekünk egy puha fészket teremtett. |
|
 H
Kipattant egy égi szikra
belekapva a zsarátnokba
amitől, a tűz fellobbant
akár ha, épp bomba robbant |
|
 H
Olyan világ jön,
amikor mindenki gyanús lesz, aki szép.
És aki tehetséges.
És akinek jelleme van… |
|
 H
Sápadt. Rémeken jár esze.
Lelkében látomások élnek.
Mellét az élet törte be,
Arcát fakítják kétkedések.
|
|
 H
Mindenki azt vágyja, hogy egyszerre pitymallat legyen szívekbe,
Senki ne bánatoskodjon és főleg ne éhezzen lélekbe…
Mindenki azt vágyja, hogy egyszerre pitymallat legyen szívekbe. |
|
 M
Hallgatta őket, s két partjával
Nyájaskodott a halk folyó,
Fölötte lengett méltósággal
A nád, a vígan surrogó... |
|
 M
Gara Mária szivét Hunyadi Lászlónak
Adta, kinek a hóhér a bárdot csiszolgatta.
Várni az itéletet,őrölte az idegeket. |
|
 M
Sorsom estpirkadatán, már jó-szép sincs, de hallik a temetői harang,
Sorsom estpirkadatán, göröngyöket rugdosok, zúg a temetői harang…
Sorsom estpirkadatán, már jó-szép sincs, de hallik a temetői harang. |
|
 M
Forrnak a lelkek . . . Nagy eszmék terhétől
Roskadoznak a tűnő századok:
Legyen szabaddá minden rög szülöttje,
Ki rá a léttel ősjogot kapott. |
|
 M
A szív a szeretet jelképe,
de a szeretetnek nincs területe,
mindenütt van, vagy nincs sehol,
szívünkben az élet dobol. |
|
 M
A rögök közt bicegve tudott haladni a mezsgyéken,
Majd odébb meg másik faluba vezető ösvényeken.
Magányos alakja, szemet szúrt a szürke mezőségen. |
|
 M
Csak írt, mit éppen kigondolt
Bohém, szerelmes ifjúként rég;
Mikor meg diplomata volt,
A káosz papjának nevezték. |
|
.jpg) M
Hát szeress amíg lehet, míg ez életben veled utazik,
míg egy láthatatlan, teljesen másvilágba nem költözik.
Mert lesz-e holnap, s lesz-e a holnapon ajtó min kopogsz,
s, széles mosollyal Ő nyit ajtót, vagy keservesen zokogsz... |
|
 M
Eszembe jut rólok, mit a haza
Veszített egykor s a mit szivem nyert;
Elhunyt vitézek sírja az a vár,
S élö szerelmem bölcseje a kert. |
|
|
|
Ma 2026. május 01. péntek,
A munka ünnep, Fülöp napja van.
Holnap Zsigmond napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
