|
 Vendég: 31
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Az én időm csak halad, soha nem áll meg, hátizsákjában a végletem,
Az időm csak halad, de lehet, rosszul fogalmazok, inkább a végzetem…
Az én időm csak halad, soha nem áll meg, hátizsákjában a végletem. |
|
Titkot – mondj ki -
Megszűnik – nem lesz már Titok -
Titkot – tarts meg -
Mert – ijesztő dolog - |
|
Az életszakadékom szélén rostokolok,
Remélem nem szédelgek, csak életre várok…
Az életszakadékom szélén rostokolok, |
|
V.
Akácok egy alföldi poros utcán,
gyermekkoromat idéző képe,
mindig úgy imádtam odaérni
akácvirágzások idejére. |
|
V.
Agyonszúrt – Naponta -
Váratlan’ repedt szét
A Felhő, s e gyors Villámnak
Rám engedte Tűzét - |
|
Cinke csapat csivitel,
A bokrok ága rezzen,
Vörösbegy is kíváncsi,
A szeme fénye lesben. |
|
Nektek kell a háború, de tudjátok-e, hogy több mint... fél millió meghalt katona?
Nektek kell a háború, de tujátok, sok hadi árvák folyton csak az aput várják?
Nektek kell a háború, kiszámoltam gépen, hogy gyerekek… vannak kétszer ennyien?
Nektek kell a háború, de vajh' az özvegyek száma? Ő mit mond az árvának máma?
Nektek kell a háború, de özvegy egy-szülőnek termett? Hogy nevel gyermekből embert?
|
|
Ha merem remélni -
Érték a kár nyomán
Jár – Óriások haltak ki -
Épp Nagyságuk – Okán - |
|
V.
Egy nyitott lélek megértsen engem,
Az övé legyek, hogy az enyém legyen,
Keresem őt az égvilágon,
Őt keresem, de csak álmodom.
|
|
Ég, hullajt pelyhet.
Fönntartja a recsegést,
Hallgatom… ezt a mesést! |
|
Életünk bús zarándok útján
Néha jön egy kis kikelet,
Mikor a remény felcsillan,
Majd zord tájak jönnek. |
|
Egy szomorú reggelen,arra ébredtem,
hallásom teljesen elveszítettem.
Csend félelmetes volt kötülöttem,
minden megszokott zajt elveszítettem. |
|
Mert benne vagy minden szóban,
Minden gondolatban,
A szélben, az illatokban,
A csendben.. |
|
Derekas nap a mai nap.
Január dereka és a tél dereka.
Mától minden eltelt nappal,
közelebb kerül az áhított tavasz. |
|
Zárt Egek – szűk Hasábjain -
Nem volt Helyem nekem -
Fordult a Föld, s a Mindenség -
Felé toltam kezem - |
|
Ez a legmegőrzőbb titok:
Itt van minden.
Most van bőség.
Várni másra, gyémántok megvetése.
|
|
Sziklákhoz csapódik a szürke, jeges ár,
Vashullám élén a néma csend kettévált már.
Nem fojt meg többé a dér, se a sötét kín,
Szót tépek magamnak a múltnak romjain.
|
|
Ha még próba életünk sem lehet, életem elcsorogna… mit sürgős vizelet?
Ha körülmények nem úgy alakulnának, akkor mit köszönhetnék a múlt máknak?
Tudom, sokak jártak úgy, hogy siker elmaradt… élettóban nem is fogtak halat!
Sorsomban írva, éltem társa a magány? Kérdem: mér’ érdekelne ez a posvány?
|
|
Üldöző sírás,
Félelem más,
Régre gondolni… oly’ butás.
|
|
Már tudtam, nem futok, nem halok, nem fúlok meg.
Ha jön a tenger, vége a jó szomszédságtoknak.
A csak-távolból-kedves-szomszéd-viszonynak.
S házatok adjátok korall várért,
|
|
Orcák összeborultak, egymásban érezhetik heves gondolatokat!
Orcák összeborultak, meg a testükben a gondos mozgásokat.
Orcák összeborultak, füllel meg hallják nászágy nyikorgásokat.
Orcák összeborultak, kint meleg nő, ők érzik a hőhullámokat
|
|
Mindenre emlékezni fogunk a végén,
Ó, kedvesem... És ha az élet nem ér véget,
De még kitartóan a sírban tart-
Akkor, még ott is emlékbe foglaljuk a szépet! |
|
Fehér tenger ringat, selymes vágyakozás,
Ahol a lélek még nem tudja, mi a szakítás.
Biztonságos öböl, hol a csend átölel,
S a jövő súlya még semmit sem követel. |
|
Élet, ha bekövetkezett,
Engedélyezett,
Feltérképezett,
Formatervezett,
Sejt-emlékezet! |
|
Ehun-e az ideji farsangi bál, ezt mutatja meg a fali naptár… bál!
Úrinők és urak odalovagolnak… én kértem kölcsön talicskát… tolnak.
Van nekem is álarcom, kutyaház függönyét leloptam, aztán elfutottam.
Útközben a rongyon ujjammal nagyobb lyukat fúrtam, |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 15. kedd,
Enikő napja van.
Holnap Edit napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
