|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
 Gy.
Az első hó betemetett,
De a rosszal jó is jött:
Nem ittam én egy nyeletet
Reggeltől, többek között. |
|
 H
Fáradt tollpihék szállnak,
Angyalok meztelen árnyak
a csillagtalan éjben.
Szemük fekete ében, |
|
 H
Ha zöldelő, virágos réten
Egy árnyék elsuhan;
Tudom, hogy minden földi élet
Igy száll el nyomtalan,
|
|
 H
Rozsdásan nyikorgó, olajozatlan, de nevetséges indulatok,
Mit kísér az agyament, leragadt, végzetesen eltorzult eszmeiség...
Ha már súlyossá torzult rögeszme, és töredezettek a tudatok, |
|
 H
Nem járt az Emirátusokban,
Rómát sem fedezhette fel,
S már aligha fordul meg ottan:
Cicáját hagyni nincs kivel. |
|
 H
Szomorú látvány,
fehér kőhalmazok,
kik itt éltek valamikor,
többek voltak, nagyok. |
|
 M
- Hiszek benned.
Az élet nagy,
A felhő eltűnik
Az álom ismétlődik.
|
|
 M
Fejemet nem töröm:
Jobb annál az öröm.
Kár hiába,
Bolondjába |
|
 M
Megérkezett az Ősz…még a Tél is,
S velünk együtt a fecskék elrepültek.
És: csak szeretni?- mindig szeretni?
Hideg volt, és a fagy keménnyé tett. |
|
 Gy.
Van Vénusz, ami rád hasonlít
Ősi, óvó és veszélyes
vad és olvadó, kívül puha,
de belül szilárdabb, |
|
 Gy.
Egészségért imádkozunk,
megjavulunk, fogadkozunk.
Ha megérjük az új évet,
talán könnyebb lesz az élet |
|
 Gy.
Ezen a világon mindennel,
Hol pótdíjért sokan tanulhatnak,
Oly kár, hogy egy egyetem tisztességesei
Ostobáknak, oklevelet nem nyújthatnak. |
|
 Gy.
Nem tart soká az elválás, pillanatnyi döbbenet,
Az ő forró nyomait kell híven követni nekünk.
Keringjen csak Moszkva felett baritonja, a rekedt,
Mi meg együtt sírunk vele, és együtt is nevetünk. |
|
 Gy.
Önbántó én,
Harapó kicsi lény,
Légy az enyém,
Fogd a kezemet. |
|
 Gy.
Tegnapjaim, már mind temetett és ehetetlen...
A mákat nézem, ezek nagy része temetetlen.
Holnapjaim… vajúdásuk szinte lehetetlen. |
|
 H
Az őszi szél vadul kavarja vegyes színeket,
Üzeni is, hogy a jövőre készen legyetek,
Küldi eme üzenetét a ligetes erdőségnek,
Meg az oda kiránduló gyerek és embertömegnek! |
|
 H
Imát mondok. Imát az életért,
a halandó testért, a lélekért.
Imát örömért, imát ha félek,
bánom bűneim, amikor vétek. |
|
 H
A számat nem zárja pecsét,
De mégse ártalmas fecsegnem!
Az erdő: templom, meseszép,
Hol többre én a csendet becslem. |
|
 H
Gyere szó nélkül,és bolyongani fogunk,mint valami gondolkodók
A zöld homlokukat meghajló fák alatt,
Mint álmodozók...
Még,fáradtan az ágak között csendben,az izgalmak áthaladnak. |
|
 M
"Vásárolj meg!" - "Rögtön rendelj!"
/nem számít, ha neked nem kell/
Folyton találkozol velem,
akár akarod, akár nem: |
|
 M
Te vagy a Nyár,
gyümölcs a lombok rejtekén,
langyos eső a tó tükrén. |
|
 M
Ha sírásod értem lenne,
Imádnálak istenként,
De,ha véletlenül másért,
Tanítsál meg, hogy én is sírjak vesztesként. |
|
 M
Jött az ősz, ronggyá kopott ruhája,
de még arany színben kelleti magát.
Lassan levedli, s tél jön nyomában,
hallom a bősz orkán süvöltő zaját. |
|
 M
Hűvös esti szél,
Bejárja a vidéket!
Hajnalban köd lesz. |
|
 H
Még hogy költő vagy!... Ne röhögtess!
A vers, mit írsz, közhely az összes;
Közhely meg sablon, zagyva szó csak,
Nevezheted bár szépnek, jónak. |
|
|
|
Ma 2026. május 03. vasárnap,
Tímea, Irma napja van.
Holnap Mónika, Flórián napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
