|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
 H
Kitárja színesre festett vásznát az ég,
lombfüggöny övezi,
a virágfürtökben ringatózó
mesés természet |
|
 H
Tán nem volt soha íly borus Karácsony.
Hetek óta lóg felettünk egy zavaros felhő,
megfogta azt a szupertitkos horgony,
amit levert erősen egy égi cölöpverő.
|
|
 H
Éjfél van,szólnak a harangok,
Siratják a szomorú múltat,vagy
köszöntik az ismeretlen holnapot.
Sok év telt így,semmi nem változott, |
|
 M
Csókolj, csókolj engemet,
Bárha vérig, bárha kínig.
Fagyos szándékhoz nem illik
Tüzes szívű szeretet. |
|
 M
Édes jó anyámnak
A neve napjára,
Belefogok százszor
A levél-irásba. |
|
 M
Már mindjárt éjfél van,
Égen, színeses petárdák.
Múltunktól bűnhődünk! |
|
 H
Szépek vagytok, fiatalok.
Régen én is ilyen voltam.
Szép a szemetek, hajatok.
Nekem is volt szép. dús hajam.
|
|
 H
Esőre hajló nyári délután.
A mama köt. Juliska gombolyit.
Az irnok ur ül némán és bután,
Karján tartva a pamut szálait. |
|
 H
Volt egyszer egy hadnagyocska
Fiatal volt és bohó
Tiszta volt a szíve, lelke
Szerelemről álmodó., |
|
 H
a tagolást naptárban tároljuk.
Van többféle időszámítás,
a kezdő időpont más.
Az egységek halmozódnak, |
|
 H
A szeretet ünnepe a karácsony, de oly' sok helyen már nincs,
Pedig legalább ekkor összejönni, az maga a lélek-kincs!
Vannak, akik már az ilyen találkozásra semmit nem adnak,
Okos telefonnal, röpke kapcsolatot messziről tartanak. |
|
 M
Nem vágytam rá, mégis kaptam,
korona a fejemen,
ilyen gyarló királyságot
ne adj nekem Istenem! |
|
 M
Megjelenésük oly csodás... a nőnek arca
Soha nem zavart engem,
Mindegyik olyan, mint ez a helyzet,
Amikor egy nagy csomót a torkomban érzek... nem kapva lélegzetet. |
|
 M
Ám, lassan vége az esztendőnek
adjunk esélyt a jövendőnek!
Most van a szeretet ünnepe
a megbocsátás, felejtés ideje. |
|
 M
Jött is, a jövendőlt időben,
Egy égből küldött gyermekben.
Általa újjászülettünk,
mert új lelket adott nekünk. |
|
 M
Mikor elérted mind azt, amit sokan
megsem közelítenek,tiéd a babér,
megérdemelted az életet. |
|
 M
Harczoltam én is szebb eszményekért,
Reméltem büszkén: a világ megért,
S főmön babér, elismerés ragyog.
Mi lett a vége? Egyedül vagyok. |
|
 M
A hó ekképp dalol:
Nem fáj, ha taposol;
Dalolok – nem roppanva. |
|
 M
Szórakozunk, mulatunk,
az új évre gondolunk.
Mikor éjfélt üt az óra,
felhangzik a Himnusz bíztatóra. |
|
 M
Ha majd esik a hó, menjünk sétálni, együtt, vele
A múló évvel, lassan a régi évből kifele.
Vigyünk pezsgőt, éjfélkor álljunk meg, és ott koccintsunk vele,
Az érkezett újévvel, mert jövőre együtt élünk vele. |
|
 M
Tiporsz: Dalol a hó,
de nem fáj az, ohó:
nem ropogok, a dalom jó; |
|
 M
Vidul a kedvünk,
csitul a szél,
zizegő pelyhek zenéje árad, |
|
 M
Elmerül a lelkem
Szent karácsony-éjbe,
Könyező szemekkel
Tekintek az égre; |
|
 M
Nem messze a kutyaháztól, kertben van a lakhelye,
Kutya nem engedi be a házába, a melegbe…
Hóember kezében, van egy méretes fenyőág,
Ki meglátja, az arcán kiül a mosolyosság. |
|
 M
Ellopta a szívemet már rég,
és még most is bíz fogságban tartja.
De nem is bánom! Oly jó ez így!
Érzem, hogy bús szívemet áthatja. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 04. kedd,
Domonkos napja van.
Holnap Krisztina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
