|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
 M
Levélhervadásnál kinyilvánul a halál véges, méla bája,
Levelek meg leszállnak az addig fentről úgy csodált, nézett tájra...
Levélhervadásnál kinyilvánul a halál véges, méla bája. |
|
 M
Lassan buknak a felszínre
öntudatom apró buborékai
Mintha száz helyről gyűlnének
hosszú hosszú idő alatt egybe
|
|
 Gy.
Hullnak a lombok az őszülő kertben,
Földanya magot maraszt,
Mi az, mi túlél majd, mi marad vissza,
Senki sem tudhatja azt. |
|
 H
Dércsillám fagy, lenyomata,
őszlevelek rőt varázslata.
Jégszilánkos csillámszirmok,
hókristályközt kis csillagok. |
|
 H
Az ész mindig hiszi, úgy tudja, hogy ő a bajnok,
Meg folyvást azt hiszi, ide hiába jönnek a bajok.
Meg van győződve a saját igazáról, meg ő a legjobb,
Mindenki ennek alapján ítél, mert tudja ő a legjobb. |
|
 H
Szőke gyerek volt az álma,
még túl fiatal volt,nem bánta.
szőke fiú hitegette játszott vele,
elhitt mindent amit mondott, |
|
 H
Vírus terjed világ szerte.
sátán pusztít örömére
korlátozni képtelenség
mi lesz veled emberiség |
|
 H
Légy velem Szerelem!
ha kéred, tesztelem
mit jelentesz nekem
emlékezem. |
|
 H
Szerelmesen karjaiban, tiszta maroknyi virágcsokor.
Kacagva, az időnek küszöbén megjelölték határomat,
És vártam a legszegényebb járókelőt,
Hogy szétszórjam útjában ajándékomat, kacagásomat. |
|
 M
Kora hajnalban
Halványsárga napkelte.
Kis köd láttatik. |
|
 M
Cipelem a nehéz tököt,
szedtem már vagy huszonötöt,
jobb ez, mint egy hegyi túra,
szuperbiztos fogyókúra! |
|
 V
Egyszer volt, máskor nem,
talán csak képzeltem.
Szárnyam volt, repültem,
felhők között, fán ültem. |
|
 V
A fellegek ezüstösek, és messzire szállnak.
Az Ég magas, vésett kristály.
S az éj egy függöny, |
|
 V
Mikor veled sétálok, édes, —
Föl és alá a népes utczán;
Mintha valami tünde, fényes
Lágyan zsibongó áron úsznám ... |
|
 M
Csönd pelerinemben ücsörgélve
Bámulok… nézgélve. |
|
 M
Álmodtam egy szépet,
minden úgy volt, mint régen,
úgy szerettél öleltél,
soha el nem engedtél, |
|
 M
A vén platán alatt ezer levél,
az őszi éjeken tavaszt remél,
ma ködbe bújik el ruhátlanul,
a szürke félhomály reá lapul. |
|
 V
Vergődöl a reménytelenségben
hadakozva az arctalan lénnyel',
mi beléd hatol és marad...
A halálnál is jobban fáj |
|
 V
Mikor beteg voltál
Imádkoztam érted.
Nem is kellett oltár,
Nem hajtottam térdet; |
|
 V
Ha valakit nem akarunk megbántani, akkor hazudunk… mellébeszélnünk neki,
Akár gyermekmese szinten, eltereljük a figyelmét! De, mi nem bukhatunk le!
Van még olyan is, hogy igen is nem mondhatjuk meg azt az oly' súlyos igazat neki |
|
 H
Gyalogolt az élet mellettem,
egész életemben.
Elérkeztünk út végéhez,mondta :
tovább nem jön velem. |
|
 Gy.
Kalamáris a tenta, a lúdtoll és papír,
Ez az egyensúly és ne kelljen tintaradír!
A három gyertya fényénél, látszik, hogy tenta fényes,
Majd matt lesz, de addig hozzányúlni fölöttébb kényes. |
|
 V
A teli hold lát,
Előjött ő már,
De milyen kár,
Hogy már nem vár.
|
|
 M
A város majdnem elaludt.
Nem is tudom de, egy rossz alvó észrevette,
Hogy a világon a szeretet még létezik, és mindenkire szabott.
|
|
 M
Elcsökevényesedik az agyam -
Csöndbe takarva, eloltva magam
állok a szürkület-ablak előtt,
bámulom egyre a furcsa időt. |
|
|
|
Ma 2026. május 03. vasárnap,
Tímea, Irma napja van.
Holnap Mónika, Flórián napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
